Némai József dr.: A Budapesti Orvosi Kör és Országos Segélyegyletének története (Budapest, 1896)
18 személyes jólétre irányzott ösztönszerü egoismus, hanem ha az önérdek alatt »az erkölcsileg és jogilag szabályozott, a közjóléttel szolidáris önfentartásnak hatályos ösztöne értetik.« Az orvosi társulás és ügyfeli segélyezés eszméje meg volt pendítve 1846-ban Stáhly által a néhai orvosi kar ülésében, de a terv meghiúsult mindannyiszor a foganatositásnál, de az orvosi kört ime tettleg is életbe léptettük, mert mint Eötvös mondja, az újabb, életképes eszmék tulajdonsága, hogy valahányszor elejtetnek, Antaeus- ként uj erőt és uj alakot nyerve követelik létjogukat, és erős a hitem, hogy évtizedek múlva a hálás nemzedék titeket fog áldani t. ügyfeleim, az orvosi kör alapitóit. 1875. Ezen év egyike a legbuzgóbb munkakedvvel és fáradozással töltötteknek az orvosi kör történetében; mivel sokat vártak tőle, annak lelkes tagjai sokat is vállaltak magukra, de talán túlságos sokat is. A Hungária szállóban havonként 70 írtért bérelt helyiségben sűrűn váltották fel egymást az értekezések. A múlt évben megkezdett és a főváros közegészségi szervezését tárgyazó ülések majd nem egész évben folytak; Dulácska igen tanulságos és nagy szorgalomról és lelkiismeretes stúdiumokról tanúskodó dolgozatot készített, melyben a lelenczházak halálozási statisztikáját, előnyeit és hátrányait világítja meg. Reinitz dr. pedig iparkodott a vízvezetéki és csatornázási rendszert tanulmány tárgyává tenni és előadásaiban a kettős vízvezetéki csőhálózatot élvezeti és közhasználati czélokra, továbbá az öblítő csatornarendszert méltatta figyelemre. E tárgyak mindannyiszor élénk eszmecserére adtak alkalmat, és hogy ha nem is történt konkrét határozathozatal, illetőleg a kör részéről eljárás ; mindazonáltal az eszmék nem maradtak meddők; mert az osztályülések tagjai jó részben tagjai voltak a főváros képviseletének is és véleményüknek az illetékes helyen érvényt szerezni iparkodtak. A közegészségi osztálynak az említett bizottságon kívül egyidejűleg még egy másik is működött, mely a kormány által benyújtani készült büntető törvénykönyv orvosi tárgyakat érintő pontjainak átvizsgálásával foglalkozott. Ennek tagjai voltak Li7izbauer elnöklete alatt Balogh, Szohner, Rózsaffy és Kelen-, ezen bizottság
