Nékám Lajos dr.: Dolgozatok a székes fővárosi Bacteriologiai Intézetből (Budapest, 1897)
X. Dr. Baintner Imre: A fejkoszról
128 DK. BAINTNER IMRE ségre. mely hökhurut, székrekedés stb. következtében lép feí és segítené elő a folyamatot. Újabban Bohn túltáplálást (polysarcia adiposa) vesz fel, kiindulva abból, hogy a kosz rendszerint csak kövér gyermekeknél fordul elő, míg szerinte- paedatrophiánál hiányzik. Végre nemrégen Demme a tuberculosis bacillust mutatta ki s az egész folyamatot erre hajlandó visszavezetni. Ehhez képest ennek a magában jelentéktelen folyamatnak az idők folyamában roppant sok neve volt. amelyek közül csak következőket emelem ki: tinea recens natorum, achor gr anulatus, porrigo larvaris, melitagra flavescens, crusta lactea, lactumen, seborrhea capitis, eczema impetiginosum capillitii. Kopfgrind, Gneiss, Wachsgrind stb. A legtöbb szerző különbséget tesz egy seborrhoicus és egy eczematosus folyamat, impetiginosus és sebum pörkök között. Némelyik fél attól, hogy e folyamatok meggyógyítása veszedelemmel járhat valamely irányban. így pl. meningi- tist okozhat, vagy mint gyomorbélhurut stb. más alakban léphet fel. A XVII. század magyar autorja: Pápai Páriz Ferencz, mint láttuk, ragályosnak tartja. Ugyanennek a felfogásnak hódol a legújabb autor, Unna is. ki az ilyen folyamatokat seborrhea gyűjtőnév alatt infectiosusnak tartja és a pityriasis capitissal együtt morococcusok és palaczkbacillusok által létrehozottaknak -mondja. Amíg azonban a pityriasis capitisnek már tekintélyes irodalma van,addig e pörkös folyamat még alig foglalkoztatta a vizsgálókat. Az alábbiakban azon eredményeket akarom összefoglalni, amelyeket idevágó esetek vizsgálatánál kaptam. Az anyagot segédtársam, dr. Ajtai K. István úr volt szíves rendőri bonczolások alkalmával gyűjteni s úgy neki, mint főnökömnek,, dr. Nékám igazgató úrnak, ki a vizsgálatokat vezette, ehelyütt is köszönetét mondok. * * * A folyamat tudvalevőleg rendesen a fontanellán kezdődik s ott is szokta a legvastagabb pörköket képezni, melyek néha
