Nékám Lajos - Kétly László (szerk.): Magyar orvosi vademecum 2/2. A sebészet körébe tartozó tudományok (Budapest, 1903)
dr. Kopits Jenő: A csontok és izületek sérülései és betegségei
A csontok és ízületek sérülései és betegségei. 591 hántalom okai között nagyon gyakran emlitik a gyermekkori angolkórt, bár teljesen ép csontrendszerü gyermeknél is létrejöhet az, az előbb emlitett körülmények között. A skoliosisos gyermekek legtöbbször sápadtak, vérszegények, kiknek izomzata rosszul táplált, kis térfogatú ; csontrendszerük hiányos táplálása következtében, a csontjuk szilárdsága csökken, plasticitása növekszik. A bántalom gyakoribb leányoknál mint fiuknál. A skoliósis tünetei legtöbbször feltűnőek. A gerincoszlop vagy annak egy szakasza elhagyva a test függélyes középvonalát, kisebb vagy nagyobb ívben oldalt hajlik, vagy akként, hogy az egész gerincoszlop egy ivet képez jobbra vagy balra, vagy pedig S alakú kettős görbületet mutat, leggyakrabban a háti szakaszban jobb oldalra, az ágyéki részben a baloldalra. A gerincoszlop felső szakaszának oldalhajlása okozza a görbület domborulata felett a váll magasabb állását, mig a gerincoszlop ágyéki hajlása a medence helyzetváltozását okozza olyképpen, hogy a görbület homorú oldali felén a medence magasabbra jut a miért is azon oldali csipőcsont jobban kiáll. A gerincoszlop az oldalkitérés mellett a hossztengelye körül csavarodik is a kitérés irányába, a mi az által válik kiválóan láthatóvá, hogy a gerincoszloppal összefüggésben levő csontváz részek, nevezetesen a bordák követve annak oldalra forgását, hátrább kerülnek és a görbület convex oldalán púpot képeznek (bordapúp). A bordák ezen hátra domborulása okozza a lapocka csúcsának már nagyon korán észlelhető kiemelkedését. E következményes elváltozások, — az egyik oldali csipőcsont, váll vagy lapocka magasabb állása — oly szembetűnők, hogy a betegek rendesen e miatt keresik fel az orvost. A bántalom gyógyításának részletes leirására e fejezet keretei nagyon is szükek. A gyógyítás abból áll, hogy az elgörbült gerincoszlopot kézerővel vagy arra szerkesztett gépek segélyével, fektetéssel és függesztéssel naponta redressáljuk vagy ha a gerincoszlop nem hajlékon}7, hasonló eljárásokkal mobilizáljuk, egyúttal általános, valamint kiválóan a törzs izomzatát erősítő gimnasztikái gyakorlatokkal az izomzatot erősítjük, hogy a beteg saját izom erejével is kitudja gerincoszlopát egyenesíteni, sőt a görbülettel ellenkező oldalra áthajlitani. A gyakorlatok mellett a gerincoszlopnak állandóan a lehetőség fokáig redressált állapotban tartásáról Dollinger tanár által e célra szerkesztett fűzővel gondoskodunk. A fűző hátsó része kemény bőrből készült két lapból áll, melyek középvonalban erős vászonnal vannak állandóan egyesítve, a lapok a mellkas oldalaihoz valamint a csipőcsontokhoz szorosan odasimulnak; a fűző előrésze a szokásos női fűzőnél használt szövetből készül és elől a középvonalban fűzhető; a hónaljban levő síneken válltartók vannak elhelyezve. A fűző gipszminta szerint készül, melyet a Glisson-függesztővel kinyújtott betegen készítünk. A fűző feladásának is mindig suspensióban kell történnie s ezáltal, hogy azt szorosan befűzzük a megnyújtott törzsön, megakadályozzuk a törzs összeesését, a válltartók hátrahúzásával pedig a testsúlyt a csigolyatestekről leemelve a csigolyaközti Ízületekre helyezzük át. Kis gyermekek rhachitíses gerinc- görbüléseit hasonlóképen gimnasztikával gyógyítjuk, csakhogy a fűző mellett ugyanazon a mintán, melyen a fűző készül, teknőszerü fekvő- készüléket készíttetünk, melyben a gyermek az éjjelt s a nappal egy részét tölti.
