Nékám Lajos - Kétly László (szerk.): Magyar orvosi vademecum 2/2. A sebészet körébe tartozó tudományok (Budapest, 1903)
Dr. Kuzmik Pál: Sebészet
546 Kuzmik Pál utakban elég gyakoriak. Olykor tetemes nagyságot érnek el s a környezettel erősen összekapaszkodnak. III. A mirigyes szervekből kiinduló carcinomák képezik a harmadik csoportot. Ezen csoport leggyakoribb alakja az emlő rák, kiindulva a nagyobb tejcsatornák vagy a mirigy acinusaiból, s kezdeti szakában adeno- mával téveszthető össze. Diagnosticus fontosságú a bőrrel való összekapaszkodása s a csecsbimbó többnyire jelenlévő behúzódása, de főleg a hónaljmirigyek (rákos) beszürődése. A sejtek kötegek alakjában foglalnak teret. Emlőráknál gyakran találkozunk metamorphosisokkal (scirrhus, cysta képződés, kocsonyás elfajulás) fekélyesedéssel. A tumor nemcsak az egész emlőre, de még a környezetre is átterjedhet, deszka keménységű, kis lapos, egymással összefolyó göbökből álló daganattá lesz (cancer en cuirasse). Metastasisok a hónaljban roppant 'gyorsan lépnek fel. Emlőn kívül a nyálmirigyek, pajzsmirigy s a prostatában fordul elő leginkább. A carcinomás megbetegedés többnyire chronikus lefolyású, a kimenetelre nézve nagy horderejű természetesen a daganat székhelye. Leggyorsabban ölök az emésztési csatornában székelők, mely carcinomák a beteget az előidézett táplálkozási zavar, fekélyesedés, vérzések, vagy átfúródás által a metastasisok és a cachexia kifejlődhetése előtt is elpusztítják. A carcinomák prognosisa az elmondottak után a lehető legrosszabb, mert még korai művi beavatkozás által is csak a legritkább esetben kerülhető ki a recidiva és a metastasisok fejlődése. Th. A lehetőleg gyors művi beavatkozásból álljon, melynél nem feledkezve meg a carcinoma peripheriás, elágazó növéséről, metszéseinket távol a daganattól az ép szövetben kell vezetnünk. A körirp mirigyek legjelentéktelenebb beszürődésénél, ezeket még ha a beszürődés esetleg csak a fekélyesedő folyamat következménye is a környező zsírral együtt teljesen ki kell irtanunk. A visszamaradó bőrdefectusok plasticai műtéttel vagy transplantatióval pótolhatók. Egyes esetekben a legmegfelelőbb kimetszés helyett elpusztítjuk a daganatot a thermo- vagy galvanocauterrel, vagy edző szerekkel. Ki nem irtható carcinomáknál a már fentebb leirt palliativ kezelésekhez kell fordulnunk. Izomszöveti daganatok. Az izomszövet minősége szerint megkülönböztetjük a sima izomsejtekből álló daganatot a Leiomyoma vagy Myoma laevicellulare-t és a harántcsíkolt izomrostokból álló Rhabdomyoma vagy Myoma striocellulare-t. 1. A leiomyoma mint göbös gömbszerü daganat leggyakrabban az uterusban lép fel (1. „Nőgyógyászat“), találkozunk azonban leiomyomával a béltractus, prostata és a bőr alatti kötőszövetben is. A prostata hypertrophia többnyire csomós alakban, nem egyéb myománál, s az aggkor betegsége (1. „Urológia“). A bőr alatt székelő myomák kiindulási pontja vagy a véredények izomzata vagy az arrectores pili ; előbbieknél az izomsejtek kóros szaporulata edényujdonképződéssel is járhat, mely esetben Angiomyoma-nak nevezzük. Általában véve jóindulatú daganatok, metamorphosisokra (elzsirosodás, elmeszesedés, cysta képződés) hajlamosak.
