Nékám Lajos - Kétly László (szerk.): Magyar orvosi vademecum 2/2. A sebészet körébe tartozó tudományok (Budapest, 1903)
Dr. Kuzmik Pál: Sebészet
536 Kuzmik Pál 3 naponkint 1 Pravatz-féle fecskendővel). A Mosetig - Moorhof által ajánlott anilin festékek (Pyoktanin, Methylen kék, vízzel 1 : 500 hígítva) befecs- kendése eredménytelen s nagy fájdalmat okoz. Befecskendések a Coley által ajánlott streptococcus és bacil. prodigius toxinjainak sterilizált keverékével, vagy az Emmerich-féle erysipelas szérummal, kevés múló javulást eredményeztek. Erysipelas beojtásánál, tekintettel veszélyességére, a beteget a bekövetkezhető esélyekre (halál) figyelmeztetnünk kell!! Kötőszöveti daganatok. 1. Fibroma — (Rostos daganat). Puha és kemény alakját ismerjük. Előbbiek laza és finom szálú kötőszövetből állanak, utóbbit merev sejtszegény kötőszöveti rostok alkotják. Edényzetségük változó. A puha fibroma Virchow szerint Fib. molluscum, megkülönböztetendő a Molluscum contagiosumtól. (L. II. k. 428. 1.) Határozott jóindulatú voltát csakis helyi viszonyai, nagysága és multiplicitása zavarja. Kiirtás után nem újul ki. Többnyire a bőrmirigyek, edények és kivált idegek kötőszöveti állományából indulnak ki. Lebenyes alakját cutis pendulá-nak, kocsányos alakját polypus-nak nevezzük. Meta- morphosisai: elzsírosodás, elmeszesedés, cystaképződés. Kedvenc székhelyük: bőr, bőr alatti kötőszövet, nyálkahártyák, ideg, csonthártya, csont (orr, uterus). Combinált alakjai: myoma, myxoma, neuroma, angioma, lymphangioma, sarcoma. A kemény fibromákhoz sorolhatjuk a bőr és bőr alatti kötőszövetben székelő, többnyire hegből kiinduló, tömött tapintatu, bőr niveauja felé emelkedő keloid-ot, mely kiujulásra hajlandó és sarcoma jelleget is ölthet. (L. II. k. 486. 1.) , Th. A kiirtás véres úton. Diffus kitérjedésüeknél a kiirtást többszőrre végezzük. Fibromyoma uteri 1. „Nőgyógyászat“. 2. Lipoma — (Zsírdaganat.) A bőr alatti zsírszövettel analog szerkezetű jóindulatú daganat. A kötőszöveti stroma mennyisége szerint ismerünk puha (pseudofluctuatiót mutató) és tömöttebb lipomát (lip. fibrosum). Lehet élesen határolt, karélyozott, kocsányos és diffus kiterjedésű. Lassan nőnek, de elérhetik a 10 — 20 leg. súlyt is. Előfordulnak magánosán vagy többes (30—40) számban is. Előfordulási helyük szerint megkülönböztetjük a bőrben, subcutan, subserosus, subsynovial, submucosus, parosteal, inter- és intramuscularis alakjait. Kedvenc székhelyük a tarkó, hát és glutealis tájék; tenyéren és talpon még nem lett észlelve. Congenitalis alakja a farkcsiktájon észlelhető, lip. pendulum. ízületek és ínhüvelyekbeii nyúlványai miatt arborescens név alatt ismeretes. Klinikailag fontosak a sub- peritonealis és a gyomor és beleken előforduló submucosus alakok, a ' mirigyekben és ezek körül észlelhető lipomák (lip. diffusum mammae) s a nyakon diffuse elterülő u. n. Madelung-féle zsírnyak. Tb. A kiirtás, még pedig középnagyságuaknál legcélszerűbben akként, hogy a daganatot felezve, alapjától kiindulva hámozzuk ki. Nag}robb daganatoknál a tág edények miatt ügyeljünk a vérzés csillapításra. 3. Myxoma — (Kocsonyás daganat). Ritkán előforduló, pseudofluctu- átiót mutató, kocsonyaszerü állományú, kevés gerendezet és sejttartalmu daganat, melynek önálló keletkezése kérdéses. Laza kötőszövetü és hájas
