Nékám Lajos - Kétly László (szerk.): Magyar orvosi vademecum 2/2. A sebészet körébe tartozó tudományok (Budapest, 1903)
dr. Kenézy Gyula: Nőgyógyászat
838 Ivenézy Gyula Ismeretes, hogy terhesség és gyermekágy alatt a májsorvadás is előfordul (atrophia hepatis flava). Némely esetben a sepsis miatt felhalmozódott toxinok hatásában sejtjük a baj okát, máskor nem leljük meg az; összefüggést. Természetes, hogy az összes consecutiv betegségek gyógyítása csak abban az esetben lehet eredményes, ha legelőször az alapbántalmat gyógyítjuk. Egyebekben a tüneti kezelés és a szervezet erejének az emelése a feladatunk. Fontos betegség még a osteomalacia is. A csontlágyulás nem a nemi részek betegségei, sőt nem is kizárólag a nőké, de ezeknél sokkal gyakoribb, mint férfiaknál, ügy látszik, keletkezése és gyógyulása összefügg a nemi részek működésével, azért itt emlékezünk meg róla. Változás a rendes terhesség alatt is van a csontokon. Itt-ott a mészsók felszívódása folytán puhább részek támadnak; a koponya fedelén osteo- phyták keletkeznek, stb. Ha a mészsók felszívódása bizonyos határt meghalad : kóros a folyamat. A csontlágyulás lényegében különbözik úgy a rachitistöl, mint az osteoporosistól. Rachitisnél a képződő csontokban nincs elég mészsó. Ezért a csontok már képződésükkor lágyak és a testsúly nyomása alatt elhajlanak. Osteoporosis-nál a kész és egészséges csontok egy része, (mészsó és csontállomány egyidejűleg,) megkissebbednek, vagyis sorvadnak. Ez a betegség a csontokat vékonyabbakká, gyengébbekké, tehát törékenyebbekké teszi. Osteomalaciások addig rendes csontjaiból kioldódik a mészsó, igy a csont utólagosan meglágyul. Későbben a csont állománya is kevesbedik, úgy, hogy a velő ürege nagyobb lesz és súlyos esetekben csak a csonthártya és a nyálkás velő marad meg. Ha a csonthártya alatt vékony ép réteg marad, a csont könnyen törik. Ez az állapot az osteomalacia fragilis. Mikor a csont egészen lágy, hajlékony, a betegség osteomalacia cerea. A betegség lényegét még nem ismerjük. Nagyon valószínű, hogy nem lobos természetű. Ügy látszik, inkább a táplálkozással függ össze. Egyes vidékeken gyakoribb, bár szórványosan mindenütt előjöhet. Olyan helyeken, ahol honos, megritkultak az esetek a hygiéne m égj avulásával. Nem lehet azonban egyszerű táplálkozási zavar eredménye, mert a havi tisztulás megszűntével a betegség megállapodik és az addig támadt csont- elferdülések megmaradása mellett meggyógyul. Ez az eredmény bekövetkezik úgy a természetes, mint a mesterséges klimakteriumban. Csontlágynlás eseteiben a petefészkek több Ízben degeneráUák voltak. E tények miatt tarthatjuk a betegséget a petefészkek rendellenes működése folytán támadt trophoneurosisnak. A betegség rendesen a 20—40 év között, tehát az érett ivaru korban szokott előfordulni. Hosszas lefolyású. Javulás és rosszabbodás váltogatja egymást. Mindig sulyosodik a terhesség alatt, vagy csak akkor támad. Leggyakrabban a medencén és a gerincoszlopon mutatkozik. Később azután a combot, lábszárat, majd a mellkast és a felső végtagokat is meglepi. Legritkább a koponya csontjain. A beteg medence jellegző módon változik meg. A combfejek nyomása miatt az izvápák közelebb nyomódnak egymáshoz, vagyis, a medence keresztben megszükül. Később a szeméremcsontok egymással párhuzamosak
