Nékám Lajos - Kétly László (szerk.): Magyar orvosi vademecum 2/2. A sebészet körébe tartozó tudományok (Budapest, 1903)

dr. Kenézy Gyula: Nőgyógyászat

820 Kenézy Gyula portiot is minden esetben kiirtjuk, meg a hüvelyt is, a beteg részen túl is 2—3 dm.-rel, és a parametriumban levő mirigyeket is. Lehet az a. spermatica (lig. inf. pelv. lekötése után a hashártyát a méhen és a széles­szalagokon keresztben átmetszeni, a hólyagot, urétereket lekészíteni, (az uréterben szonda legyen), a boltozatokat a kötőszövetből kiásni s a hüvelyt a betegség határa alatt 1—2 dm.-rel kivágni. A megnyitott parametriu- mokból a gyanús nyirokmirigyeket szedjük ki. Elméletben a legjobb méhrák operáció. A gyakorlatban nagyon nagy beavatkozás, s a kimerülés, fertő­zés, meg a csupaszon maradt és rosszul táplált ureterek elhalása miatt nagy a halálozási arány. Ki lehet még venni a méhet a sacralis vagy parasacralis operáció Tál is. A bal hátulsó csípő tövistől a farcsont csúcsáig metszük fel a bőrt. A farcsontot, meg az utolsó keresztcsigolyát kiirtjuk s az így támadt résen behatolunk a méhig, a melynek függelékeihez ez utón könnyebben hozzájutunk, mint a hüvely felől. Ha már a Douglast megnyitottuk, a méhet kigördítettük: a végbél savós hártyáját a plicához varrhatjuk. így az operáció többi része a hasüregen kivül végezhető. A méh és függelé­keinek eltávolítása után vérzéscsillapítás, drainage a hüvely felé s a seb zárása következik. Ivivánatos a csontokból minél többet megtartani. Lehet osteoplasticus resectio mellett csontokat vissza is helyezni. A sacralis műtét sokkal nagyobb beavatkozás mint a hüvely felől végzett méhkiirtás; sok előnye e felett nincs, azért nem nagyon terjed. A méhrák palliativ kezelése. Mihelyst a betegség a parametrál szövetek vagy mirigyekre átterjed : a méhkiirtása nem biztat sikerrel. A műtét ilyen esetekben nehezebb, veszé­lyesebb, eredménye pedig nem jobb a jól vezetett palliativ kezelésnél. Gyökeresen már nem gyógyítható rákbeteg állandó és folytonos gyó­gyításra szorul. A látszólag, sőt igazán gyógyult nőket is 2—3 hónapon- kint meg kell vizsgálni, amíg a visszaesés veszélye egészen el nem múlt. Tehát legalább 3—4 évig. Ha kiújulás mutatkozik, azonnal tenni kell ellene, amíg nagyon el nem liarapózik. A palliativ kezelés fő szere a Paquelin. A radicalis műtétre nem alkalmas rákot narkózisban késsel, ollóval, kanállal amennyire lehet, kiirt­juk. Azután a sebfelületet gömb alakú égetővel nagyon alaposan kiégetjük. A beteg szövetek elroncsolására fehéren izzó, a vérzés csillapítására vörösen tüzes égetőt használunk. Égetés alatt a hüvelyt és a vulvát az égetett helyből kicsapódó gőzöktől nagyon óvjuk. Ellenkező esetben hetekig tartó fájdalmas égetési sebek támadnak. Vékony falemez, vízbe áztatott kemény papir, fából esztergált hengeres tükör, leghasználhatóbbak. Ha az égetés alapos volt: a kitisztított üreg falát mindenütt egyen­letesen simának érzi az újjunk. Utó kúra: jo.doform gaze tampon (30'V,,) 3—4 naponkint cserélve. 12—14 nap múlva alapos vizsgálat és a legkisebb gyanús sarjazás mel­let az üregnek újból kiégetése. Ha a seb tiszta piros, vagy ha van ugyan sarjazás, de a szomszéd szervek nagy közelsége miatt a Paquelin alkal­mazása nem látszik célszerűnek: az üreget chlorzinkkel étetjük. (Kp. Zinci

Next

/
Oldalképek
Tartalom