Nékám Lajos - Kétly László (szerk.): Magyar orvosi vademecum 2/2. A sebészet körébe tartozó tudományok (Budapest, 1903)
dr. Kenézy Gyula: Nőgyógyászat
808 Kenézy Gyula kicsiny, nem okoz kellemetlenséget. Ha nagyra nő, a hólyag és végbél nyomása révén vizelési, székelési ingert okozhat, de akadályt is képezhet. Vagy széles alapúak, vagy kocsányon lógnak. A hüvelyt mindakét esetben a vulva elé húzhatják. Ha nagyok, akadályozhatják a coitust, meg a szülést. Aránylag könnyen inficiálódnak. Felismerhetők arról, hogy rendesen simák, felettük a nyálkahártya ép. Gyógyításuk: a kiirtás amelyet úgy végzünk, mint a hogy a vulva myomájánál meg van írva. A méh myomája jóindulatú daganat, amelynek a 25-ik életév előtt ritkán van tünete, rendesen pedig csak a 80—40 év közt kezd fejlődni. Mi okból, bizonyosan nem tudjuk. Némelyek szerint parasitarius természetű, de a^ többség azt hiszi, hogy a méh véredényeinek az izomzatából indúl ki. Állhat tisztán sima izomsejtekből, myoma; izom és kötőszövetből, flbromyoma; túlnyomólag kötőszövetből, fibroma. Fejlődhet a nyakban vagy a méhtestben (cervix és corpus myoma). Mig a méh izomzatában van, interstitialis; ha növése közben az izomszövetet szétválasztja, usurálja, vagy a nyálkahártya alá jut: submucosus, vagy a hashártya alá: subserosus, vagy a széles szalag lemezei közé: intraligamentaris myoma. A submucosus és subserosus daganat vagy széles alapon ül, vagy kocsányos. A nyalka, meg a savós- hártya mindig szorosan tapad a daganatra. Gyakrabban támad férjes nők, mint férjtelenek méhében s gyakoribb a jobb móduaknál. Néha egy azon család több tagjainál nő myoma. Ezeken a külön tokkal biró, élesen határok daganatokon kívül még olyanok is vaunak, amelyek éles határ nélkül olvadnak bele a környező szövetbe s bennök több-kevesebb mirigyszövet lelhető. Ezek az adenomyo- mák. Kedvenc fejlődési helyök a petevezetők beszájadzásának a tájéka. Ezek a daganatok s valószínűleg a hüvely mellső falában nőtt myomák is, — a Wolff-test maradványaiból keletkeznek. A daganat által okozott betegség és tünetei különbözők, a daganat helye, nagysága szerint. Submucosus daganatok megszülethetnek, amikor ritka esetben még a kocsány is elszakadhat s a beteg meggyógyul. Ha a myoma táplálkozási viszonyai rá nézve kedvezőtlenül változnak, p. gyermekágy, erős méhtevékenység stb. miatt: ^akkor a daganat sorsa atrophia vagy necrobiosis, sőt elmeszesedés is lehet. Érheti a myomát zsíros, amyloid, sőt myxomás elfajulás is. Az is megtörténhet, hogy enchondroma, sarcoma vagy carcinoma fejlődik a myomából (vegyes daganatok). Submucosus daganatok ki vannak téve a fertőzésnek és azt követő genyedés meg szétesésnek. Lehet, hogy ilyenkor az elgenyedt daganat kiküszöbölődik, de gyakoribb, hogy ha magára hagyjuk, a parametriumokban tekintélyes genygócok keletkeznek, vagy az infectio még tovább terjed és a beteg általános has- hártyagvulladás vagy vérfertőzés folytán elhal. A méh úgy viseli magát myoma, mint terhesség mellett. A fala megvastagodik, izomrostjai túlképződnek. A túlképződés átterjed a méh nyálkahártyájára és a petevezetőkre is úgy, hogy ezek is megvastagodnak, keményebbek lesznek, lumenük is megtágul. A petefészkek is rendesen megnagyobbodnak, hyperplásiások lesznek. A méh nyálkahártyája olyan esetekben, amikor terjedelmes daganatok erősen feszítik, vagy ha a myomá- ban regressiv folyamat indúl meg: el is sorvadhat.
