Nékám Lajos - Kétly László (szerk.): Magyar orvosi vademecum 2/2. A sebészet körébe tartozó tudományok (Budapest, 1903)
dr. Kenézy Gyula: Nőgyógyászat
Nőgyógyászat 775 ha a méh férfi ökölnél nem nagyobb, vagy kisebbíthető, általában, ha a méh a vulvába lehúzható; a függelékek eltávolítása, esetleg conservativ kezelése céljából, ha azokat a seben át szem elé hozhatjuk; továbbá folyadékgyülemlések kiürítése végett. Ha a coeliotomia alatt a hashártyához nyilvánvalóan sepsises, vagy gyanús anyag jutott (geny. vér, béltartalom stb.) ne varrjuk be a hasüreget, hanem drainezziik. Legjobb e célra a steril jodoform gaze. A hasfalon át leghelyesebben úgy drainezünk, hogy egy asztalkendő nagyságú jodoformos gaze közepén vastag fonalat erősítünk meg. Ezt a kendőt azután úgy tesszük a hasüregbe, hogy a kitömendő üreg falát mindenütt takarja, a széle pedig a hassebből köröskörül kiérjen. Magát az üreget azután erősen egymáshoz kötött gaze csikókkal töltjük ki s a esik végét kivül hagyjuk, a kendő nyílásán. A hassebet rétegenkint annyira zárjuk, hogy a tampont a hashártya szorosan körül zárja. A tampont ne egyszerre távolítsuk el, hanem a harmadik 24 órától kezdve részleten- kint, úgy hogy a hetedik 24 órára a fonalnál fogva magát a kendőt is kivehessük. Colpocoeliotomia után is hagyjuk nyitva a hashártya sebét s a hüvelyt jodoform gazezal tömjük ki. A tömést a negyedik 24 óra után megcserélhetjük. A tampon eltávolítása után legjobb az üregbe naponta aether depuratust tölteni, azután az üreget jodoform gaze csíkkal kitömni s mig ki nem töltődött, a nyílását tágan tartani. Ha sipolyok maradnának, a melyek minden kezeléssel hónapokig dacolnak, amikor csak lehet, irtsuk ki a sipoly menetét és üreget teljesen, helyét pedig varrjuk be a fenekétől kezdve a nyílásig. Néha teljesen magukra hagyva is meggyógyulnak. Állandó kötést csak olyan helyre teszünk, a hol a vizelet és bélsár nem piszkolja el. Tehát a hasfalra, hüvelybe. Egyebütt a sebet borító kötést minden alkalommal meg kell cserélni, amikor elpiszkolódott. Gyakrabban előforduló műfogások : 1. A scarificatio. Leginkább csak a portión végezzük. Hatása a vér- teltség csökkentése, esetleg a retentiós tömlők kiürítése és ez utón fájdalom csillapítás, könnyebbítés. 2. A curette a méh nyálkahártyájának kikaparása által ennek a regenerati óját és e közben a méh megkisebbedését, visszafejlődését eredményezi. 3. Excisiót rendesen a méhszáj ajkán végzünk. Mindig involutiót indít meg s a méh tetemes megkisebbedést okozza. 4. Hüvelytainponade. A hüvelyt elzárja. A vérzést csillapítja. A méhet rögzíti, így a mozgásától származó fájdalmakat csökkenti. Állandó egyenletes nyomása által izzadmányok felszívódását, összenövések meg- lazulását elősegíti. A hüvely kiszárítása által a baktériumok fejlődését, szaporodását megnehezíti. A folyás felszívása által (csípős folyás esetén) a kellemetlen csípést, viszketést, égést ideiglenesen megszünteti. Gyógyszerbe mártva ezt a nyálkahártyával állandó érintkezésben tartja, így hatását fokozza. Glycerinbe vagy gyógyszerek glycerines oldatába mártva a szövetekből sok nedvességet von el, így a feszülést, fájdalmat ^csökkenti s a nyálkahártya kiszárítása által a baktériumok elpusztulását elősegíti. A méhből származó folyást meggyüjti, megvizsgálhatva teszi. A tamponul használt gyógyszerek közül legfontosabbak : a jodoform, ichthyol, lapis és a tannin.
