Nékám Lajos - Kétly László (szerk.): Magyar orvosi vademecum 2/2. A sebészet körébe tartozó tudományok (Budapest, 1903)
dr. Kenézy Gyula: Nőgyógyászat
Nőgyógyászat 771 pedig állni nem bírnak. A lobtermékek zsugorodása vagy a méh helyzet- változtatása, vagy a méh körül levő idegfonatok nyomása által okoz "néha igen heves fájdalmakat. A helyéből kimozdult méh a hólyagot, végbelet nyomhatja, izgathatja. Ez utón vagy vizelési és székelési inger támad, vagy vizelet és székrekedés. A nagy idegtörzsek nyomása az alsó végtagokban fájdalmat, sőt hüdést is okozhat. A fájdalom vagy az egész kis medencére kiterjed, vagy csak az egyik oldalon van erősebben (salpingo- oophoritis, izzadmányok). Sokszor felváltva hol az egyik, hol a másik oldal fáj (gonorrhoea). A méh mozgatása (vizsgálás, járás, zökkenés, ugrás stb.) fokozza a fájdalmakat, de a cohabitatio ritkán jár kellemetlenséggel, vagy fájdalommal. Nem mindig a beteg részben van a spontán fájdalom. Petefészek betegségek mellett nem ritkán az introitus, vagy a has bőrének egyik-másik pontja fáj. A bőrnek azon pontjai fájnak leginkább, ahol az érző idegek izmokon átfuródva jutnak a bőrhöz. Daganatok nyomása (beékelődött vagy többszörös myoma, cancer stb.) igen heves, néha zsá- bákhoz hasonló fájdalmat okozhat. 2. A folyás oka lehet gyulladás, daganat okozta inger, szövetek szétesése, genygócok feltörése stb. Néha a folyás csak nagyobb mértékben termelt rendes váladék (terhesség). Máskor nemcsak mennyisége növekszik, hanem milyensége is változik. Lehet tej szerű, sárgás, savi vegy hatású; a fehérneműn sárga, vagy sárgászöld foltokat hagy. Mintha rá volna kenve a fehérneműre : hüvely - váladék. Ha a méhből származik, kocsonyás, átlátszó, tojás fehérje forma, vagy zavaros. A fehérneműn színtelen vagy sárgás, vagy sárgás-fehér foltokat liagy. Mintha a ruha ki volna keményítve. Méliváladék néha kritikus az elválasztás (hydrops tubae profluens), a mikor időről-időre fájdalom után, vagy anélkül nagyobb mennyiségű, viztiszta folyadék ürül ki. Mintha a feje vize ömlött volna el. Nyomot a fehérneműn nem hagy. Jóindulatú méhdaganatok tiszta, nyálkaforma szagtalan, a rósz indulatúak húslészerű, gyakran bűzös folyást okoznak. Szövetszétesések (elhalt myoma, polyp, stb.) miatt a folyás genyes, eves cafatokkal vegyített. Idült gyulladások esetében egyszer, kivált a havi tisztulás előtt és után, barna szinü a folyás, máskor nagyon kevés, hig, de nagyon csípős, kínzó viszketést okozó. — Véres akkor szokott lenni a folyás, a mikor a méh nyálkahártya beteg, vagy ha a genitál csatornában valahol — leggyakrabban a méhben — széteső rák vagy sarcoma van. 3. A szomszéd szervek közül a hólyag és végbél néha a baj tovaterjedése, máskor következményei miatt lesz beteg. Nem ritka, hogy a kellemetlenségek •előidézésében a mehanikus hatás mellett a reflex neurosis is szerepel. A távolabb fekvő részek közül a belek {székrekedés), a gyomor fböfögés, émelygés, hányás, dyspepsia) és a h<nfmájfoltok)hetege(lnekmeg leggyakrabban. 4. Reflex neurosisok a sympathicus, spinalis és vasomotoros ideg- sphaerában jelentkeznek, külön-külön, vagy kombinálva. Nemcsak genitál baj miatt támadnak, de nagyon gyakran vannak ezekkel összeköttetésben. Sokszor a nemi részek betegsége, mint alkalmi ok, előidézi vagy fokozza a hystériát. Legáltalánosabb tünet a dyspepsia, amely miatt a rósz táplálkozásból kifolyólag fokozatosan fejlődik ki anaemia, általános idegesség, erős kedélyhullámzással; álmatlanság, kedvetlenség minden munka és szórakozás iránt. Nem ritka a fejfájás, intercostális neuralgia, lábfájás. Különféle görcsök (kar, láb, rekesz stb.), hűdések (hangszálak, végtagok stb.) *asthma,, görcsös köhögés (tussis uterina) stb. szintén előfordulnak. 49’
