Nékám Lajos - Kétly László (szerk.): Magyar orvosi vademecum 2/2. A sebészet körébe tartozó tudományok (Budapest, 1903)
dr. Kenézy Gyula: Nőgyógyászat
Nőgyógyászat része pedig a deutoplasma. A sejtmag helyét pótló csirahólyag (vesicula germinativa) soha sem fekszik egészen középen s benne a csirafolt (macula germinativa) látható. Azt a kis üreget, a mely a szik és a z. pellucida közt van. a liquor perivitellinus tölti ki. A tüsző megrepedése után ürege megtelik vérrel, a mely lassan szervül. A tüsző helyét ekkor sárgás színű heg foglalja el, a corpus luteum. Ha a tűsző repedésre terhesség következik, a sárga heg nagy lesz, C. lut. verum; ellenben, ha a pete nem termékenyül meg és tönkre megy, a heg kisebb C. lut. spurium. A festék felszívódása után szabálytalan alakú, mindinkább zsugorodó heg (c. albicans) marad a megrepedt tűsző helyén. 5. Á nemi részek körül laza kötőszövet van. A kötőszövet azon részét, a mely a hüvely boltozatok felett a méh, medencefal és kürtők között van: parametriumnak hívjuk. A kürtőket, a méh nagy részét, a hátsó hüvelyboltozat egy darabját és a petefészkek sarkát a hashártya borítja. Elől a méh testének alsó részén lazábban van megtapadva s átmegy a hólyagra, képezvén az excavatio vesicouterinát. Hátul mélyebbre nyúlik le, úgy, hogy még a hátulsó boltozat egy részét is fedi. Az igy keletkezett mély tasak a Douglas üreg. A hashártya kettőzetei közül fontos a melső falon futó két lig. teres, és a két oldalt levő lig. latum. 6. Mindenik nemi rész, de főleg a méh vérrel dúsan el van látva. A belső nemi részek vérkeringésének alapja az a verőeres iv,. a mely az. arteria uterina és az art. spermatica összefolyásából támad. A. jobb oldali a. spermatica az a. renalisból, a baloldali rendesen magából az aorta abdominalisból ered. A hashártya és a m. ileopsoas közt halad egészen a lig. infundibulopelvicumig, majd a széles szalag két lemeze közt fut, egyközüen a petevezetővel. A méh oldalán lefelé fordul s kígyózó lefutás után átmegy az a. uterinába. Lefutása közben ellátja a petefészkeket, a petevezetőket és az uterinával közösen a méhet. Az a. uterina a hypogastricából ered, a melynek ágai közül a nenn részeket főképen ez és az a. pudenda communis táplálja. Az uterina a széles szalag alapjáig a medence fala mellett halad, itt befelé fordul s a belső méhnyak táján jut a méhbe. Lüktetése néha a boltozaton át tapintható. A méh oldalán kanyarogva halad felfelé s a spermaticával egyesül. Útközben ágakat ad a hüvelyhez (rr. vaginales, esetleg r. cervicovaginalis), továbbá a hólyaghoz (a. vesicalis). A méh oldalán futó erek a szemben levőkkel sokszorosan közlekednek s az izomzaton át a nyálkahártyáig jutva, ez alatt, főleg a mirigyek körül gazdag capillaris hálózatot képeznek. A hüvely alsó része, meg a külső nemi részek az a. pudenda communisból nyerik a vért. A nemi részeket tápláló ágai az aa. vaginales, aa. clitoridis (dorsalis et profunda) és az aa. labiales. Belőle ered még az a. perinei és haemorrhoid alis inferior. A vivőerek a nagyjában megfelelnek a verőereknek. Rendesen párosak és az artériákhoz közel fekszenek. A corpus cavernosumban, a bulbusban és a hüvely körül levő laza kötőszövetben erős érfonat (plexus) van. 7. A nemi részek ideghálózata nagyon bonyolódott. Bennük magukban két helyen van nagyobb idegközpont. A petefészekben és a méhnyak táján. E két központot több anastomosis köti egymáshoz és valószínű, hogy a nemi részek minden idege e két központon át halad. A 763
