Nékám Lajos - Kétly László (szerk.): Magyar orvosi vademecum 2/2. A sebészet körébe tartozó tudományok (Budapest, 1903)
Dr. Bársony János: Szülészet dióhéjban
Szülészet dióhéjban juk, szükség esetében a szemben álló segéd a méh nyakát körülfogja és összeszoritva tartja, mig az összehúzódások elkövetkeznek; előlegesen subcután nyújtott ergotin, utólagosan a méhnek lef'ecskendezése 50° C.-os vízzel, a hasvarrat után a kötés fölé adott jéghólyag biztosítja az összehúzódásokat. A Porro operátio lényegesen különbözik a conservativ császármetszéstől, ezzel a műtéttel a magzatot kihozván, a méhet amputáljuk. Indicált a műtét: 1. Myomás méhen. 2. Osteomalaciás medencén. 3. Olyan szűk szülőcsatorna fölött, melyen a lochiák lefolyása lehetetlen pl. a hüvely heges elzáródásánál és 4. már inficiált méhen végzett császármetszés esetében. Mindezek az indicatiók adják a méh teljes kiirtásának az indicatióit is s a két műtét között t i. Porro és exstirpatio módunkban van ugyanazon viszonyok között válogatni; a műtő tehnika fejlődésével manap a műtők többsége az exstirpatio felé fordul: az utókezelés egyszerűbb, a gyógyulás simább, gyorsabb s az indicatiók között utolsóul említett infectiós méhvel szemközt a prognosis is sokkal kedvezőbb. Porro műtétkor a méhet kiürítvén, nyakát elastikus ligaturával körülkötjük, a ligatura fölött a méhet amputáljuk, a csonkot a ligatura alatt a hassebbe (hashártyát liashártyához) kívánjuk, a hasseb többi részét szokás szerint zárjuk, a csonkot chlorzinkkel lemosogatjuk s jodoformkötéssel fedjük, a ligatura ■mindig szorosabbra vonul, napok múltán a csonk leesik, a seb bezsugorodik vagy másodlagos varrattal csukható. A műtét gyorsan végezhető, de n gyógyulás hosszadalmas. Halál után császármetszés természetesen csak íi magzatot tekinti, az ejtett sebeket mint élőn varrattal egyesíteni nem volna szükséges, de illendő. 757 Lepény eltávolítása. A méhlepény időszaka 15 perc; előfordul, hogy nagy bajban meg kell rövidítenünk még ezt az időt is, máskor az anya jóléte mellett elhúzódik ez az időszak s a lepény nem távozik ; két órán túl ne tartson ez az időszak. Tapasztalás szerint vérzés vagy láz előbb-utóbb művi eltávolítást fog követelni s az órák múltán már fejlődött granuláló nyakban a munka nehezített és a majd lochiák áztatta újabb roncsolások miatt a beavatkozás nem közönbös. A retentio okai: 1. Mehanikus akadályok, erős anteflexio, kitágult telt hólyag, belső méhszáj görcse, széles nagy lapos ikerlepény. 2. Odanövések lapszerinti sejtes vagy szálagos (előrement placentitis, endometritis). Indicált a lepény művi eltávolítása: 1. Veszélyes, másként nem csillapítható vérzés esetén azonnal és 2. előrelátásból két óránál tovább húzódó lepényidőszakban. Az eltávolítás sohasem történhetik a köldökzsinórra gyakorolt húzással, hanem külső kinyomás vagy belső műfogásokkal, a köldökre gyakorolt húzás a szorosan tapadó és odanőtt lepény által kifordítja a méhet. A belső müfogások előtt mindenkor megkisérelendők az erős külső expressiók; a méh üregébe vitt laposan tartott kéz hajlított körmei a lepény felé, a kéz háta a méh fala felé feküdjék, a lepényt az újjak fűrészelő mozgása választja le; a méh mellső falán tapadó lepény leválasztására az anyát műtét közben a már bevitt kéz
