Nékám Lajos - Kétly László (szerk.): Magyar orvosi vademecum 2/2. A sebészet körébe tartozó tudományok (Budapest, 1903)
dr. Kopits Jenő: A csontok és izületek sérülései és betegségei
612 Kopits Jenő kívánja a nyugalmat, majd fokozódva mindig nagyobb fájdalmak lépnek fel az ízületben; sokszor már ilyenkor az Ízület mozgása korlátolt; izomzatúval rögzíti a beteg ízületét oly állásban, melyben az legkevésbbé van megterhelve. A bántalom előrehaladtával később ez állásában az ízület merev lesz. A gyulladás kezdeti szakában az ízületen alig találunk alaki elváltozást, néha a kevesebb lágy részszel fedett ízületeknél az ízületet alkotó csontok körvonala elmosódott, az ízület normalis behúzódásai kitöltöttek. Később a gyulladás előrehaladtával nagyobbodik meg az ízület körforgatában, mely duzzanat lehet puha, hullámzó, midőn az ízület ürege folyadékkal kitöltött, mely folyadék lehet zavaros savó (hydrops articuli)-, vagy tejfelszerü, sajtosán szétesett gümőkből álló folyadék (empyema, articuli), legtöbbször azonban az ízületben folyadék nincs, hanem a tapintható, tömött, ruganyos duzzanatot a savós hártyán fejlődött nagy kiterjedésű taplós sarjak okozzák (fungus articidi). Az ízületet fedő bőr gyulladás jelét nem mutatja, nem piros, normalis színezetű, sőt a gyulladás ez utóbbi alakjánál sokszor fehér (tumor albus). A taplós sarjak sajtosán átalakulva széteshetnek, genyszerüen szétmálnak, a rostos tokot átfúrva, az ízületet körülvevő lágy részeket befertőzik s sülyedési tályogokat okoznak. A gümős folyamat elöhaladásában tönkreteszi a csontok porc felületeit is, úgy szintén az izületi szalagokat s átterjedve a bőrre a gümős sarjak azt átfúrják, sipolyokat képeznek, kaput nyitva genyt okozó bacteriumok bevándorlásának. Az izületi szalagok pusztulásával, másrészt a csontvégek tönkrejutásával az izületi végek részben vagy egészben elhagyják egymást s a végtag kificamodik (Luxatio pathologica). Magára hagyva az izületi gyulladás legjobb esetben zsugorodással és merevséggel évek múltán meggyógyul, de sokszor hosszas genyedés lép fel, a nyilt ízület befertőzve lázakat okoz, melyek a beteget csakhamar kimerítik s a beteg életét veszélyeztetik. Tli. A gümős izületi gyulladás gyógyítása lehet conservativ és operativ. A gyógyítás módjának a megváltozására döntő a beteg kora, általános egészségi állapota s az izületi gyulladás előrehaladottságának a foka. Gyermekeknél a prognosis sokkal jobb, mint felnőtteknél, úgy szintén jobb kimenetelű a gyulladás oly egyéneknél, kiknek csak egy ízülete beteg, mint azoknál, kiknél több csontban, ízületben, vagy belső szerveiben hasonló megbetegedés van; jobb a prognosis, ha a bántalom kezdeti szakában vesszük az ízületet gyógyításba, mintha az már sipolymenetekkel van átjárva és genyt okozó baktériumokkal fertőzve. A conservativ eljárást tehát gyermekkorban megkísértjük ott is, hol felnőttnél már operálnánk s kiterjedtebb a conservativ kezelés határa oly egyéneknél, kiknek szervezete máskülönben egészséges, mint azoknál, kiknek belső szerveiben gümőkór mutatható ki. A conservativ eljárásnak első sorban a két legszembetűnőbb tünet, a fájdalmasság és zsugorodás megszüntetésére kell irányulnia, mely az Ízület rögzítésével és egyidejű redressálásával sikerül. A rögzítést azonnal kell alkalmaznunk, a mint a gyulladás kórismézve van még pedig a végtag oly helyzetében, mely abban az esetben is, ha a gyulladás meg- gyógyulása után merevség marad vissza, a használatra a legalkalmasabb. A rögzítés gipszsinnel vagy gipszkötéssel (1. csonttörés) történik, miután azonban a rögzítésnek hosszú ideig kell tartani, alkalmas levehető rögzítő tokokat (gép) rendelünk. E gépek kemény bőrből készülnek, szilárdságú-
