Nékám Lajos - Kétly László (szerk.): Magyar orvosi vademecum 2/2. A sebészet körébe tartozó tudományok (Budapest, 1903)

dr. Kopits Jenő: A csontok és izületek sérülései és betegségei

600 Kopits Jenő szánni osteophyták képződésével jár; az állcsont elhalás lehet partialis vagy totalis; a képződött geny tályogokat képez, melyek feltörve az elhalt csonthoz vezető sipolyokat hoznak létre. A tli. az elhalt csont mielőbbi eltávolitásában áll, mely műtétet úgy kell végezni, hogy a képződött új csontból lehetőleg sokat tartsunk meg. Nagy szerepe van a prophylaxisnak a bántalom elkerülésére. — Jelenleg a gyufagyárakban a hygienés óvrendszabályok szemmel tartása óta a bántalom mindinkább ritkábban jut észlelés alá. (L. I. k. 92. 1.). A csontok álképleteinek a gyógykezelésében követendő eljárási szabályok megegyezők a lágyrészek álképleteinek a gyógykezelésével (1. II. k. 537. h). Csontok és ízületek gyakrabban előforduló világrahozott bántalmai. A világrahozott ferdenyak (torticollis congenita) nem más, mint a a gerincoszlop nyald részének a skoliosisa; egyik, leggyakoribb előidéző oka kevés magzatviz miatt a magzat térhiánya a méhben. Nagyon sokan a fejbiccentő izomnak a szülés alatti elszakadását tartják a veleszületett ferde nyak okául (Stromeyer); vitás kérdés azonban, hogy nem a fejbiccentő izom méhen belüli megrövidülése-e oka a szakadásnak (Peterscu, ScJmlíhess.) A fej valamelyik váll felé hajlik, az arc részaránytalan és az ellen­kező oldal felé fordul; ha a fej kiegyenesitését megkísértjük, azon oldali fejbiccentő izom, a merre a fej hajlik, erősen megfeszül. A gerincoszlop nyaki részének a görbülete tehát homorúságával arra néz, a merre a fej hajlik s hossztengelye körül csavarodást szenved a domború oldal felé, a mit az arcnak a domború oldalra fordulása mutat. Minél idősebb lesz az egyén, annál kifejezettebbek a tünetek s mindinkább feltűnőbb a fej azon oldalának, mely a gerincoszlop homorú oldala felé néz, fejlődésben visszamaradása; a homorú oldali fejbiccentő izom erősen megrövidül és a gerincoszlop háti részében a nyaki görbülettel ellenkező irányú kom­penzáló görbület fejlődik. A (jyógyitást minél előbb meg kell kezdeni, midőn még a csontok részéről az ellenállás nem oly nagy, mint a későbbi korban. A kezelés feladata : megszünteti a lágy részek ellentállását, redressálni az elgör- bülést s gondoskodni, hogy a nyakat redressált állapotban megtart­suk. Csecsemőkorban a fejet naponta többször redressáljuk és ezáltal a homorú oldalon megrövidült lágy részeket megnyujtjuk. Nagyobb gyer­mekeknél a kezelést a feszülő fejbiccentő izom inának a nyilt vagy bőr­alatti átmetszésével kezdjük meg. A nyilt átvágásnál a kulcscsonttal pár­huzamosan, a feszülő in felett, mintegy 6 cm. hosszú metszést ejtünk, tompán előre haladva az inakra jutunk, melynek úgy sternalis, mint clavicularis portióját óvatosan, hogy az inak mögött fekvő vena jugularis bulbusát és vena subclaviát meg ne sértsük, átvágjuk. A bőrt varattal egyesitjük. A seb begyógyulása után a Schönborn-Falhston-féle gipsz­kötést alkalmazzuk, mely a fejet és a törzset befoglalja, csak az arcot hagyva szabadon. A kötést redressált helyzetben alkalmazzuk,

Next

/
Oldalképek
Tartalom