Nékám Lajos - Kétly László (szerk.): Magyar orvosi vademecum 2/1. A belgyógyászat körébe tartozó tudományok (Budapest, 1902)

Gerlóczy Zsigmond - Kétly László - Tauszk Ferencz: Belgyógyászat

68 Kétly László Physicalis tünetek: Inspectiónál a szívtáj kissé elődomborodhat, néha diffus szívlökés látható. Tapintásnál a csúcslökés kissé emelő, főkép ki és néha le is helyezett. Felette néha systoles frémissment. A bal 2-ik bordaközben néha diastolés choc érezhető. A pulsus kissé szapora, elég feszes. A szívtompulat kopogtatásnál főkép haránt irányban (a jobb szegyszélt is meghaladhatja) nagyobb. Legjellemzőbb a legerősebben, vagy csak a csú­cson hallható systoles zörej és a pulmonalis 2-ik hangjának ékeltsége. Subjectiv tünetek compensatio esetén alig vannak, legfeljebb gyors mozgásnál, erőltető munkánál szívdobogás, nehéz légzés. Tiszta eseteknél a kórisme nagyon könnyű, csak nagy szívgyengeségnél, ha a zörej már nem hallható, lesz nehéz, ilyenkor pár napi nyugalom vagy digitalis szedése után a zörej esetleg hallható lesz és a kórisme akkor felállítható. Már nehezebb néha azt eldönteni, hogy az elégtelenség bonctani elváltozástól ered-e vagy csak functionalis vagy relativ. Vérszegénység, chlorosis, lázas betegség és ha előrement endocarditis kizárható, ha a dilatatio és túltengés jelei hiányzanak, functionalis elégtelenségre vallanak. Mig relativ insuff. mellett szól a systoles zörej a csúcson, ha idiopathias szívtágulat, Basedow-kór vagy nagyfokú aorta insuff1. okozta bal szívtágulatnál lép fél. Az esetek óriási többségében az állandó elégtelenség a billyentyük bonctani elváltozásán alapszik, endocarditis vagy trauma által okozva. A bal vivőeres szájadéit szűkülete. Stenosis ostii venosi sinistri s. mit­ralis. Mindig endocarditises eredetű s igy lassan fejlődik. Nőknél gyako­ribb és főkép a fiatal korban, anaemiás leányoknál jön elő. Ilyenkor a vér átfolyása a bal pitvarból a bal gyomorba gátolva lévén, a bal pitvar túl­teng és tágul, hogy az akadályt legyőzze és a több vért (mert nem ürül­het ki) diastoléjakor befogadhassa, de erre nem képes s igy a tüdőben beálló pangást a jobb szív túltengésének és tágulásának kell compensálni. A bal gyomor azonban (különbség az insuff. bicusp. szemben), miután még a rendes vért sem kapja meg, nem tágul és nem teng túl, sőt néha kisebbedik is. Itt a compensatio tehát sohasem lesz egész tökéletes, a kis vérkörben a rendesnél mindég több vér és nagyobb vérnyomás lesz, s igy érthető, hogy a subjectiv tünetek is állandóbbak és erősebbek lesz­nek mint az insuf. bicuspidalisnál. Ezek: már igen kis megerőltetésnél nehéz légzés, fuldoklás; gyakran vérköpés, edényrepedés vagy infarctus folytán. Kisfoku cyanosis, mig a bőrszíne rendesen halvány. A bal pitvar­ban képződő pangás okozta vérrögök és alvadékokról könnyen szakadnak le embolusok (apoplexiát stb. okozva). Physikalis tünetek: Általános szívlökés látható. A csúcslökés erősen kihelyezett, kissé elterült és nem emelő, felette igen gyakran diastolés vagy praesystolés surranás tapintható, (ez kórjelző értékű még akkor is, ha zörej nem halható). A pulsus száma rendes, vagy alig szapora, kis hullámú, lágy és lassú. Hallgatódzásnál vagy praesystolés, vagy dyastolés- praesystolés zörejt hallunk, mely jellemzően hirtelen egy igen erős accen- tuált systolés hanggal végződik (Potain, Stiller). A zörej gyakran hiány­zik s csak a szívműködés fokozására áll elő (mozgás, digitalis stb.). Más­kor ismét a zörejt a diastolés hang kettőzöttsége helyettesítheti. A pul­monalis 2-ik hangja ékelt és a szívtompulat haránt irányban van meg­nagyobbodva (jobb szív dilatati ója és hypertrophiája). A kórjelzés tiszta esetekben könnyű. A függőér billentyűinek elégtelensége. Insuffic. valvularum aortae. Az

Next

/
Oldalképek
Tartalom