Nékám Lajos - Kétly László (szerk.): Magyar orvosi vademecum 2/1. A belgyógyászat körébe tartozó tudományok (Budapest, 1902)
Gerlóczy Zsigmond - Kétly László - Tauszk Ferencz: Belgyógyászat
64 Kétly László A szívizom elfajulásai. 1. A szívizom atrophiája. Oka mindig a szív táplálkozási zavara. Főkép a senilis marasmus egyik tüneteként észlelhető. De fiatal korban is előjön idült, kimerítő betegségeknél (geiryedések, phthisis, diabetes mellitus stb.), vagy ha a szív hosszasan nyomatik (exsud. pericardiac., szomszéd daganatok), vagy ha a szív koronaütőerei hiányosan láttatnak el vérrel (ezeknek szűkületénél, az aorta vagy a bal viszeres szájadék stenosisánál.) Tünetei nem jellemzők; főkép a szívműködés gyengeségében és esetleg a szívtompulat megkissebbedésében állanak (emphysema kizárandó). A kórisme nagyon bizonytalan. Gyógyulás nem várható s az orvoslás csak tisztán tüneti lehet; főkép a szív munkaerejét kell fokozni (1. myocarditis vagy az incompensatio kezelését). 2. A szívizom elzsirosodása. Zsirszív alatt anatómiailag kétféle elváltozást értünk, u. m. a lipomatosis cordis-t (ez rendesen általános elhájasodás résztünete és a szív körüli subpericardialis zsírszövet nagyfokú megszaporodásában áll s a szív izomrostjai közé behatolva, azoknak másodlagos zsíros degeneratióját okozhatja) és a szívizomzat valóságos elsődleges zsiros elfajulását. Klinikailag csakis az előbbi fontos, az utóbbi inkább csak bonctani érdekkel bir. A szívizom elsődleges zsiros elfajulása heveny alakban (mérgezéseknél: főkép phosphor, arsen, chloroform, chloral stb. és acut fertőző bajoknál a fajlagos bacteriumok toxinjai által okozva: difteria, himlő stb.) és idült módon fejlődhetik (súlyos anaemiáknál és sorvasztó bajoknál: anaemia perniciosa, chlorosis, leukämia, tuberculosis, carcinoma, diabetes, Addison kór, alcoholismus, stb.). A lipomatosis cordis az obesitas részjelensége és igy kóroktana az ott elmondottakkal azonos. Az elfajulás az egész szívet, vagy csak egyes részeit érheti. A szívizom zsii-os elfajulása ha kisfoku, tüneteket nem okoz, legfeljebb fokozott munkánál, szaladásnál stb. mutatkozik szívelégtelenség (nehéz légzés, arythmia, szívdobogás stb.). Súlyosabb elfajulás sem bir kór- jellegző és biztos tünetekkel s a kórjelzésnél az aetiologia adhat néha útbaigazítást. Még legjellemzőbb tünetnek a ritka érlökést (40—20 percen-J ként) tekinteném, melyet sokszor u. n. pseudoapoplexiás roham kisér (nagy gyengeség vagy ájulás, pupillák tágak és merevek), e rohamok alatt szívbénulás okozta halál is állhat be, vagy ha nem, akkor a betegek lassanként magukhoz térnek; e tünetek okát hirtelen beálló agy anaemia r képezi. Sokan a gyakran mutatkozó Cheyne-Stokes-féle légzést a 3-ik I jellemző tünetnek tartják, de ép úgy mint az előbbi kettő, ez sem kór- jelző értékű. Angina pectoris is léphet fel. A lipomatosis cordis még kevésbé mutat jellemző tüneteket. Gyanút kelthet rá, ha általános elzsirosodás mellett a szívcsúcslökés, a pulsus és
