Nékám Lajos - Kétly László (szerk.): Magyar orvosi vademecum 2/1. A belgyógyászat körébe tartozó tudományok (Budapest, 1902)
Gerlóczy Zsigmond - Kétly László - Tauszk Ferencz: Belgyógyászat
52 Kétly László (76 f.) Nővérei és ásványi savakat, keserű anyagokat és china főzetet is sikerrel rendelhetünk ; (Rp. Acid, liydroehlor. Acidi nitric, äa 2'0 aqu. dest. 200.0 Sacch. alb. Syrup, simpl. äa 15-0 Mds. 2 őr. 1 ek.) (105 f.) (China-főzet Rp. lásd csúzos tarjag.) úgy szintén vasat is. (Rp. lásd sapkórnál). A tünetek közül a foghús okozza a fő gondot; a szájat rendszeresen öblíttetjiik adstringens vizekkel, alumen, kalium chloricum stb. (Kp. Alum, kain chlor, ää JO‘0 Aqu. dest. 500'0 Mds. Szájvíz.) (134 /.) A fájdalmas foginyt ecseteljük pl. spiritus cochlearissal, vagy pedig tinct. myrrhae és tinct. ratanhae ää keverékével. A kifekélyesedett részeket lapisszal érintjük. A bőr fekélyeket vagy Vinum, aromaticum-mal, vagy Sol. kaki permanganic. l'O—200‘0-ra’oldatával borogathatjuk; vagy tinct. Myrrh, és Aquae Calcis äa oldatával. A többi számos szövődmény ellen a megfelelő szereket, sebészeti eljárást, vagy tüneti kezelést alkalmazzuk szükség szerint. Vérzékenység. (Haemophilia.) A haemophilia túlnyomólag öröklött bántalom; főkép férfiak kapják meg, de ezeknek gyermekei egészségesek maradnak, úgy, hogy tulajdonkép indirect módon terjed, mert a vérzékeny családok női tagjai, noha maguk egészségesek, utódaikra átviszik a bajt; a férfiak utódai, még ha ők vérzékenyek is, egészségesek szoktak maradni; kivételek lehetnek. Néha congenitális, de nem öröklött esetek is előfordulnak (okul szülők vérrokonsága, syphilise, diabetese stb. szerepel). A baj ritka, mert a hae- mophiliásak korán elhalnak s így alig terjed tova. Az anglo-german- törzsnél leggyakoribb. A vérzékenység közvetlen oka ismeretlen. Tüneteit a vérzések és izületi bántalmak képezik. A vérzések legtöbbször már a csecsemő korban jelentkeznek; vagy traumákra állnak elő (ütés, szúrás, foghúzás stb.), vagy spontán, ez utóbbiak leginkább orrvérzést és bő méh vérzést okoznak. A belső szervekben a vérzés nagyon ritka. Spontán bőrvérzések is gyakoriak. A traumás vérzés foka a trauma fokával nincs arányban, úgy látszik annál nagyobb és veszélyesebb, minél hosszabb, vérzéstől ment periodus után lép fel, sőt erős spontán vérzés a traumást megszüntetheti. Az ojtás nem szokott vérzést provokálni. A gyakori izületi fájdalmak és duzzadások, valamint a végtagokban fellépők oka, valószínűleg az ide történő vérzésekben keresendő. Lépdaganat és balszív túltengés is fejlődhetik. A kórlefolyás változó, a rudimentär alakok (időn- kint fellépő kisebb vérzések), nem veszélyesek s a korral szűnnek. Veszélyes vérzések ellenben már nagyon sokat elpusztítanak ez egyénekből az első életévben; bár néha csak a pubertás idején, vagy 20—22 éves korban mutatkozik a vérzés először ; a korral csökken a veszély. A haemophiliások óriási vérveszteségeket is kihevernek. Kórjelzésnél főkép az öröklékenység, az állandó vérzési hajlam lesznek útbaigazítók. A progn. quo ad vitam mindig rósz, kevesen érnek el magasabb életkort. Spontán vérzések közül az orr vérzés, traumásak közül a foghúzás utáni a legveszélyesebb. Férfiaknál a baj rendesen súlyosabb, míg nőknél latens, vagy rudimentär alakot mutat. A progn. nagy vigyázattal (traumák, sebzések távoltartásával) javulhat.
