Nékám Lajos - Kétly László (szerk.): Magyar orvosi vademecum 2/1. A belgyógyászat körébe tartozó tudományok (Budapest, 1902)
Moravcsik Ernő Emil: Elmekórtan
376 Moravcsik Ernő Emil guttas . syr. cort. aur. 15'5 Mds. (154 f.) Felét egyszerre bevenni); cliloralose (O'l — l'O g. pro dosi. Kp. Chloralosae 0'2 —0'8 Cumarini 0 01 Sacchari ni 0*2 aqu. dest. fervidae ÍOO'O Mds. (124 f.) Egyszerre bevenni); somnál (2-6 f/.-nyi adagban. — Kp. Somnali ÍO'O aqu. dest. 40'0 syr. rub. id. 20'0 Mds. (190 f.) Este egy ek. bevenni); hypnal (0'6— 2'0 /7.-nyi adagban. Kp. Hypnali l'O - 3'0 mixt, gommos. 60'0 Ds. (178 f.) Felét egyszerre bevenni); hypnon (0'2—O'ő r/.-nyi adagban. — Rp. Hyp- noni guttas XX 01. amygd. dulc. Gummi arab. ää ÍO'O syr. cort. aur. aqu. dest. ää 80'0 F. 1. a. emulsio. Mds. (196 f.) Naponta 1—3 ek. bevenni.) Fejfájásnál s egyéb neuralgiáknál: phenacetin (0'50—l'O g. pro dosi. Rp. Phenacetini 3'0 Div. in dos. aequ. N. VI. Ds. (98 f.) 1-3 port 1/2' órai időközben bevenni), anti pyrin (0'50—l'O g. pro dosi. Rp. Antipyrini 3'0 Div. in dos. aequ. N. VL Ds. (104 f.) 1—2 port V2 órai időközben bevenni), antifebrin (0'2—0'5 g. pro dosi. — Rp. Antifebrini sacch. alb. aä 2'5 Mfp. Div. in dos. aequ. N. X. Ds. (107 f) 1—2 port bevenni), ezek együttesen (Rp. Antipyrini 2'5 Phenacetini l'O Antifebrini 0'50 Mfp. Div. in dos. aequ. N. VIII. Ds. (122 f.) 2 port í/s ó. időközben bevenni), exalgin (0'03 —0'25 #.-nyi adagban. — Rp. Exalgini 2'0 sacch. alb. 3'0 Div. in dos. aequ. N. X. Ds. (202 f.) Naponta 3 port bevenni), migraenin (l'l g• pro dosi. — Rp. Migraenini 4'4 Div. in dos. aequ. N. IV. Ds (204 f.) 2 port 2 ó. időközben bevenni), lactophenin (0'3-l'0 g. pro dosi. — Rp. Lactophenini 3'0 div. in dos. aequ. N. VI. Ds. (155 f.) 2—3 port naponta bevenni), citrophen (0'2—l'O g. egyszerre. — Rp. Citropkeni 3 0 Div. in dos. aequ. N. VI. Ds. (170 f.) 2—3 port naponta), salophen (0'5 — l'O g. pro dosi. Rp. Salopheni 3'0 Div. in dos. aequ. VI. Ds. (185 f) Naponta 2—3 port bevenni), antinervin (0'50 g. pro dosi. — Rp. Anti- nervini, sacch. alb. ää 5'0 Div. in dos. aequ. N. X. Ds. (152/.) 2—3 port 2 ó. időközben). Fontos az elmebetegek táplálkozását, emésztését, el- és kiválasztó szerveinek működését figyelemmel kisérni. A hiányos táplálkozást, az étkezési ellenkezést előidézhetik az emésztő szervek tényleg meglevő betegsége, ezen szerveknek a szellemi és mozgási gátoltság, a lehangoltság esetében mutatkozó renyhébb működése, a hypochondriás és nihilistikus, iildöztetési, mérgeztetési, az önvádlási, az elszegényedésre vonatkozó téveszmék, kellemetlen szag- és ízérzetek, az undorító szavakat tartalmazó hallucinátiók (a betegek azt hiszik, hogy nem tudnak nyelni, gyomruk összezsugorodott, nincs gyomruk, belük, az ételben, italban kellemetlen ízt, szagot, mérget éreznek; vagy undorítónak érzik azt, a melancholiások pl. vagy bűnösöknek tartván magukat, azt mondják nem érdemlik meg az ételt, vagy oly szegényeknek hiszik magukat, hogy nem képesek az étel árát megfizetni), végül a nagyfokú öntudatzavar, a szellemi képességek nagyfokú fejletlensége vagy pusztulása eredményezhetik. Az abstináló beteget többször meg kell kin ál ni étellel, itallal, esetleg előttük hagyni, etetni, szükség esetén meg- izlelni előttük. Ha ilyen eljárás célhoz nem vezet, a mesterséges etetéshez kell nyúlni, különösen akkor, ha a testi erő rohamosan hanyatlik. Ez történhet a szájon, illetve az orron át vezetett gyomorsonda, a végbélen csőre alakjában és a bőr alá fecskendezve. Első sorban megkisérlendő a gyomor- mosásnál használni szokott csőnek a szájon át a gyomorba való bevezetése mellett önteni be megfelelő tápanyagot. Ha a beteg ellenkezik, nem
