Nékám Lajos - Kétly László (szerk.): Magyar orvosi vademecum 2/1. A belgyógyászat körébe tartozó tudományok (Budapest, 1902)
Gerlóczy Zsigmond - Kétly László - Tauszk Ferencz: Belgyógyászat
Fertőző betegségek 23 contagiosus betegség. Leginkább endemice, epidemice, de néha sporadice is előfordul. A forró égöv kivételével mindenütt, főkép télen és tavaszszal lép fel; leghajlamosabbak reá gyermekekés erőteljes, 20—30 év közötti férfiak. Rósz hygienicus viszonyok elősegítik terjedését (kaszárnyák, szegényház, piszkos, zsúfolt bérházak stb.) Az incubatio tartama ismeretlen. Prodromális tünetek (levertség, émelygés, fejfájás stb.) csak ritkán mutatkoznak, legtöbbször hirtelen rázóhideggel köszönt be a baj, magas láz (38—40’ C) és folytonos, legtöbbször a tarkóra, majd a homlokra és halántéktájra, vagy az egész fejre elterjedt főfájás gyötrik a beteget úgy, hogy eszméletlenül is kiabál, nyög és fejéhez kapkod. A pulzus szapoia, majd ritka s e gyors változékonysága igen jellemző. A láz jellemző typust nem mutat. Csakhamar tarkómerevség áll be, mely a 2—5-ik napig a legerősebb, önkívületi állapotban és esetleges halál előtt megsziinhetik. Az esetek 50°/o-ban az izommerevség a gerincoszlopra is átterjed, orthotonust, ritkábban opisthotonust, vagy pleurothotonust okozva. Trismus ritka és rossz jel. Az izommerevség a 2 — 3-ik héten, néha csak az üdülési szakban szűnik meg. A gerincoszlop nyomásra nagyon fájdalmas (rachialgia) s így a betegek leginkább oldalukon feküsznek. Hányás csak az első napokban szokott lenni. A bőr nagy fokú hyperalgesiája, élénk Trousseau f. csíkok, fényiszony, pupilla differentia, eleinte myosis, később mydriasis, strabismus, nystagmus, ptosis gyakori tünetek. Nagyon jellegző a 3— 6-ik napon fellépő herpes facialis ; petechiák, roseolák, urticaria, ecchymosisok stb. is előjöhetnek. Az arc beesett, nyelv száraz, bevont. Az Ízületek gyakran fájdalmasak. A sensorium majd mindig zavart. Eleinte izgatottság, majd öntudatlanság, aluszé- konyság. esetleg coma vagy deliriumok, néha convulsiok állnak be. A has behúzódott. A lép nagyobb. Rendesen székszorulás, esetleg önkénytelen székelés áll fenn. Vizelet vagy nem ürül s catheterrel kell kibocsátani, vagy máskor a beteg önkénytelenül maga alá bocsátja, benne kevés fehérje és cukor is lehet, E betegség pár nap alatt is halálhoz vezethet, máskor 4—6 hétig eltart, remissiók és exacerbatiók késleltethetik a lefolyást. A könnyű és középsúlyos esetekben a tünetek a 10—14-ik napon engednek, a 3-ik, legfeljebb a 4-ik héten beáll az üdülés szaka. A baj kezdetén a kórjóslat fel nem állítható. A halálozás az egyes járványok súlyossága szerint 37 — 50 — 70'7(r°f tesz hi. Recidivák (fejfájás, hányás, eszméletlenség) és görcsök a prognosist rosszabbítják. A mening. cer .epidemica néha atypusos alakokban lép fel, ezek: 1. Men. cer. epid. hyperacuta. Ennél pár óra alatt súlyos mening. tünetek közt beáll a halál. 2. Menin. cer. abortiva. A betegek fent járnak, fejfájást, szédülést, kisfokú tarkómerevséget éreznek s pár nap alatt teljes gyógyulás áll be. 3. Intermittens alak. Ennél a tünetek és a láz naponta, vagy 3-ad naponkint typusos rohamokban jelentkeznek. 4. Men. cer. apoplectiformis. Véres agy gutához hasonló tüneteket (hirtelen eszméletlenség és hemiplegia) okoz, élőben a kórjelzés alig lehetséges. Szövődmények : bronchitis, tüdőlob, paresisek, endo- és pericarditis pleuritis* szembajok ; abducens és oculomotorius bénulás; fülbántalmak
