Nékám Lajos - Kétly László (szerk.): Magyar orvosi vademecum 2/1. A belgyógyászat körébe tartozó tudományok (Budapest, 1902)
Szontagh Félix: Gyermekgyógyászat
234 Szontagh Félix Pemphigus (simplex) neonatorum. Gyakori ; kétségtelenül fertőző betegség, melynek kórokozója még ismeretlen (valószínűleg streptococcus vagy staphylococcushoz tartozó faj). Rendszerint az első 3 élet hétben fejlődik — borsónyi, egész ezüst forintnyi, sőt ritkán még nagyobb, zavaros genyesen savós bernieket tartalmazó tályogok alakjában, főképen hasfalon, mellkason, végtagokon, de úgyszólva sohasem a tenyerek és talpakon (ellentétben a syphilisszel, melylyel különben alig lehet összetéveszteni — egyéb syphilitikns jelek teljes hiánya !). Lefolyás többnyire láztalan, de vannak kétségen kívül rósz indulatu alakjai is. Tli. Bekenés bór vaselinnal, száradáskor behintés a következő porral: Rp. Acidi boracici Zinci oxydat. äa 3’0 Amyl, tritic. Talc, vénét, aa 15’0 (52 f.) Fürösztés, esetleg 2-szer is naponta. Az uj szülöttek fejvér daganata. (Kephalhaematoma.) Aránylag nem gyakori bántalom, mely a szülés alatt keletkezik az által, hogy a fej áthaladásánál a medence kimenetelén át a méh részéről gyakorolt nyomás következtében a csonthártya alatti vér edények megre- pesztetvén, vérzés jő létre a csont és pericranium közé. Gyakori nehéz szülésnél, koponya fekvésnél, de far fekvésnél is előfordul. -- A k. leggyakrabban a jobb falcsonton ül, ritkábban a baloldalin — lehet kétoldali is — a legritkábban a nyakszirt vagy halánték csonton. — Minthogy a kilépő vér a pericraniumot lassankint emeli el a csonttól, a k.-ot rendszerint csak a 2-ik vagy 3-ik napon vesszük észre kis és lapos duzzanat alakjában, mely azonban a következő napok alatt még nőni és elő domborodni szokott és alma mekkoraságu is lehet. —- A duzzanat feszesen telt, élénk hullámzást mutat, ép bőr fedi, mely az át tűnő vértől kékesen elszine- sedettnek látszhatik. — A duzzanat szélén körkörös gyűrű alakjában csontsánc tapintható, mely csont gyűrű a csont hártya belső felületéből kiinduló csont képződésnek köszöni eredetét. — Ezen csont képződés a vér ömleny felszívódásával lépést tartva, a duzzanat egész domborulatára átterjedhet vékony lemezeket alkotva, miknek tapintásánál pergament papirszerü sercegést érezhetni. A k.-ra kórjelző, hogy a varratot nem lépi, túl, míg a subaponeurotikus vagy bőr alatti vérömlenyek a varratokon túl terjednek, ép úgy mint a caput succedaneum, mely közvetlenül születés után a legnagyobb, s 1 — 2 nap múlva tűnik. — Az agy sérvek a csontok között ülnek, lüktetnek, légzésnél, sirásnál stb. nagyobbodnak, részben vissza helyezhetők, mire agy nyomási tünetek állanak elő. Th. Tisztán exspectativ: vatta kötés, hogy trauma elkerültessék; punctio, bemetszés szükségtelen. K. internumnál vérzés történt a kemény agykér és csont közé; ha nagyobb fokú, vagy ha magában az agy állományában jött létre vér kilépés, úgy agyi tünetek (görcsök, bénulás stb.) jelentkezhetnek.
