Nékám Lajos - Kétly László (szerk.): Magyar orvosi vademecum 2/1. A belgyógyászat körébe tartozó tudományok (Budapest, 1902)

Gerlóczy Zsigmond - Kétly László - Tauszk Ferencz: Belgyógyászat

Fertőző betegségek 15 Torokdifteria. Gégekrup. (Diphtheria faucium. Croup laryngis.) Irta: Dr. Gerlóczy Zsigmond. A Klebs-Löffler-féle bacillus idézi elő. Anatómiai karakterisztikuma: fibrinosus exsudatum képződése a nyálkahártyákon. Incubatio tartama 1 naptól 3 hétig, sőt még hosszabb ideig is. Prod, tünetek: bágyadtság, főfájás, gyakran hányás, torok fájás, illetőleg nyelési nehézségek. Kisebb gyermekek bizonytalan tünetekkel kezdődő megbetegedésekor ne mulasz- szuk el a torok gondos megvizsgálását. Enyhébb megbetegedésben kisebb fokú belöveltség mellett a mandulákon, szájpadíveken és uvulán fölületes fehéres szürke hártyás lepedék látható, állkapocs mögötti mirigyek csak kevéssé duzzadtak, láz mérsékelt. Súlyosabb esetekben az álhártya nagyobb tömegű, vaskosabb, szennyes szürke, s átteijed a lágy szájpadra, orr jára­tokba, valamint a gégére; a nyaki mirigyek diffuse beszürődöttek, láz néha magasra emelkedik, pulzus kicsiny, szapora, bágyadtság nagyfokú, beteg soporosus; rendszerint albuminuria is van. Ha a folyamat a gégére is átterjed, krupos köhögés, stenotikus tünetek jelzik. Krup vagy primaer jelentkezik, vagy úgy hogy a torokban levő dif't. folyamat terjed le a gégére. Izgatott, rekedt, sajátságos ugató köhögés jelzi. A gégestenosis legsúlyosabb tünetei gyakran nehány óra alatt fejlődnek ki. Komp.: Conjunctivitis diphtheritica v. crouposa, vulvitis v. balanitis diphth.; bőrdiph., nephritis. Következményi bajok: szívhüdés, mely kivé­telesen enyhe lefolyás után is jelentkezhetik és paralysis postdiphtheritica (garativek, szemizmok, végtagok bénulása) többnyire súlyos lefolyás után. — A toroknak egyéb megbetegedései: angina lacunaris, tonsillitis folli­cularis confluens stb. difteriával téveszthetők össze. Ilyenkor döntő a Löffler-féle bacillus kimutatása. Prognosisunkban mindig óvatosak legyünk. — Mortalitás a járványok jellege szerint változó; azelőtt átlag 50’/,, a szerumtherapia óta átlag 20—25% • Th. Mihelyt a difteria diagnózisát megállapítottuk, de sőt ha csak gyanúnk is van arra, azonnal alkalmazásba vesszük az antidifteriás széru­mot és pedig a betegség súlyosságára, valamint a beteg korára való tekin­tettel erősebb vagy gyengébb hatású, respektive több vagy kevesebb anti­toxin egységet tartalmazó szérumot föcskendezünk a beteg bőre alá, erre alkalmas subcutan föcskendővel (szerumföcskendő.) A befecskendezést vagy a mellkas vagy a has bőre alá alkalmazzuk, szappanos kefével és aetherrel jól megtisztítva a bőrt. — A föcskendőt alkalmazás előtt kifőzzük. A szeruminjectio mint beavatkozás egyébként úgy történik mint bármely más gyógyszernek Pravaz-föcskendővel való subcutan injiciálása. — Az injectio nyílását tiszta vattával és ragasztó csíkkal befödjük, vigyázva e közben arra, hogy ki ne nyomjuk a már bőr alá fecskendezett szérumot; épen ez okból a támadt kis diónyi duzzanatot szétdörzsölni nem szabad, de fölösleges is, mert a szerűm csakhamar felszívódik. Enyhébb fokú dift. esetben felnőttnek 1000 antitox. egységet föcskendezünk be, úgyszintén gyermekek középsúlyos eseteiben is. Kis gyermekek enyhe esetében a Behring-féle I. sz. szerűm (600 antitox. egy.) avagy féladag (500 — 600 egys.) magyar állami szerűm elegendő. Súlyos esetekben fel­

Next

/
Oldalképek
Tartalom