Nékám Lajos - Kétly László (szerk.): Magyar orvosi vademecum 2/1. A belgyógyászat körébe tartozó tudományok (Budapest, 1902)
Gerlóczy Zsigmond - Kétly László - Tauszk Ferencz: Belgyógyászat
164 Kétly László kozó acut máj vérbőség okozta zavarok képezik (lásd activ máj vérbőség tüneteit). Néha gyomor vagy bél vérzés a legelső tünet. A kórismét teljes biztossá csak is a zsugorodást jelző tünetek beállta teheti. E szak tünetei a vena portae májbeli ágainak elzáratása folytán a vérüket ide ürítő szervek zavaraiban mutatkoznak: igy legjellemzőbb a mind nagyobbfoku szabad hasvizkór fellépte, gyomor- és bélhurut, esetleg gyomor- és bélvérzések, lépdaganat. A hasvizkór eleinte kisfoku lehet, a mig a collateralis edények erősen kitágulva a vért kerülő utón képesek a test viszereihez juttatni, külsőleg a sokszor látható caput medusae és köldökalatti kékes erek mutatják e collateralis pályákat. E mellékágak csak nagy ritkán képesek a vért levezetni és igy a hasvizkór igen nagyfokúvá lesz, midőn a máj és lép ki sem tapintható. Ha a has nem túl feszes, vagy csapolás után vizsgálva, jellemző lesz e szakra a májtom- pulat megkisebbedése, főkép a ballebenyé, a máj széle tömött, vékony, éles, sőt esetleg kemény kautsuklemezként felhajlítható. Az icterus hiánya jellemző, ha néha jelen van csak kisfoku és a bélsár soha sem acholiás. Láz és fájdalmakat e betegség nem okoz. A vizelet mennyisége csekély, a húgysav benne szaporodott. Alimentáris glycosuria gyakran lép fel már a kezdeti szakban. A betegek étvágytalanok, székszorulásban, máskor hasmenésben szenvednek, sokszor nagyfokú meteorismus még inkább fokozza a hasfal ascites okozta feszülését és a nehéz légzést. A test táplálata fokozatosan csökken, a végszakban a szívműködés ereje is hanyatlik, az eszmélet az utolsó pillanatig tiszta maradhat. A betegség 1—2 — 3 év alatt kimerülés következtében biztosan halálhoz vezet; complicatiók (gyomor-,bélvérzés stb.) siettetik az exitust. Gyógyulás legfeljebb csak az egész kezdeti szakban várható, ha a kórok,az alkohol teljesen megvonatik, s a máj nagy része még ép. Ritkán delirium és görcsök is léphetnek fel. A kórisme csak az asciteses szakban biztos s ilyenkor a pylephlebitis, pylethrombosis az ott elmondottak alapján könnyen elkülöníthető. Perihepatitisnél élénk fájdalmak, előre ment trauma stb. igazíthatnak útba. Szabad hasvizkórral járó chronicus peritonitistől az erre jellemző lázak, hasfájdalmasság, esetleg tuberculosis hiánya a tüdőben stb. és a hasvizkór nagy foka alapján, elkülöníthető, még inkább, ha a folyadék f. s. 1012 alatt s fehérje °/o 2% alul van, mig peritonitises exsudatumnál a f. s. 1015—1018 s a fehérje 3°/0 felül kell hogy legyen. Th. A kezdeti szakban, midőn a fent leirt tünetek alcoholistáknál gyanút keltenek kezdődő cirrhosisra, az oki javallatnak kell elsősorban megfelelnünk az által, hogy a szeszes italokat teljesen (ez fontos !) eltiltjuk. így még sok esetben talán kis fokú ascites dacára is teljes gyógyulást érhetünk el, mert a folyamat, a kórok megszűnvén, a még ép májrészeket nem támadja meg. Külömben tünetileg kell eljárnunk az esetleg jelentkező acut vérbő- ségi rohamok ellen (lásd máj vérbőségnél), vagy az erős gyomorhurut, étvágytalanság, székszorulás stb. ellen. (Keserű anyagok, enyhe hashajtók stb.) A kezdeti szakban néha igen jóhatásu lehet 3—4 heti ivókúra Ivorytnicán, Karlsbadban, Marienbadban stb. vagy otthon végezve azt s ezeket 4 — 6 heti szünetekkel többször megismételhetjük. Sokat ülőknél, kövér egyéneknél elegendő testmozgást rendeljünk el. Belsőleg 2—3 héten át calomelt adva(naponta3 \0‘05 — 0'10 ctg), kezdődő cirrhosisnál néliaj avulás mutatkozik.
