Nékám Lajos - Kétly László (szerk.): Magyar orvosi vademecum 2/1. A belgyógyászat körébe tartozó tudományok (Budapest, 1902)
Gerlóczy Zsigmond - Kétly László - Tauszk Ferencz: Belgyógyászat
A máj betegségei 161 ajánlatos 1—2-szer 0-5 g. calomelt adni pro dosi. Typusos menstrualis máj vértorlódásoknál igen jót tesz a hó számot megelőző 3 — 4 napon délelőtt 1—2 g. antipyrin adagolása; esetleg hosszabb ideig atropinum sul- furicumot adni pilula alakban naponta 2-szer fél vagy egy millig.- ot, e mellett konyhasós langyos fürdőket. —» Rp. Atropin, sulfur. O'Ol. Extr. Tarax. qu. s. ut f. 1. a. pilul. N. XX. Cons. Ds. Nap. 1—3 szemet. (98 f.). Vérszegény betegeknél a parádi Csevice, bikszádi, emsi stb. vizek jó hatásúak lehetnek; pozsgás, nagy étkü egyéneknél inkább a marienbadi vagy szobránci vizek ajánlhatók. A máj tályog. (Abscessus hepatis). Képződése a máj parenchymának genyedést gerjesztő bacteriumok hatása alatti elroncsolódására vezetendő vissza (stréptoc. pyogenes, staphy- loc. albus et aureus.) Elsődleges idiopathiás tályogok igen ritkák, leginkább a forró égöv alatt jönnek elő, de itt is gyakrabban másodlagosak, valószínűleg dysenteriás bélfekélyekből indulván ki az infectio. Trauma is okozhat elsődleges tályogot. Másodlagos tályogok keletkezhetnek epekőbeékelődésnél és általában az epeutak utján, ha azok megbetegednek; továbbá a vena portae területén fészkelő genyes vagy eves gócokból, midőn onnan pyogen bacteriumokat tartalmazó embolusok juthatnak a májba (pylephlebitis, peritonitis, dysenteria, más bélfekélyek, typhus stb.). Távolabbi geny gócok ritkábban vezetnek tályog képződéshez, így a pyaemia is ; ilyenkor a bacteriumok a máj ütőér utján vitetnek be, sőt ritkán, pl. erős köhögésnél, visszafelé a májviszereken át is juthatnak be embolusok. Az idiopathiás esetek rendesen egy nagyobb tályog képződéshez vezetnek, míg a metastasisos tályogok rendesen kisebbek és számos elszórt gócot képeznek. A máj tályog tünetei sok esetben oly kifejezetlenek (ha pl. nagyon mélyen a májban van) vagy különösen a metastasisos esetekben az alap- bántalom tünetei által annyira leplezettek, hogy a kórisme lehetetlen. Sokszor azonban igen jellemző és biztos kórisméhez vezető tüneteket mutat, ezek: a máj táj elő domborodó, tompulata meg nagyobbodik, esetleg körülirt elő domborodást mutat, mely eleinte kemény, később lágyabb és ha elég felületesen fekszik, fluctuálhat; a jobb mellkasfél alul elődomborodik; a láz eleinte legtöbbször magas és folytonos, aztán félben hagy óvá lesz, rázó hidegekkel jelentkezik, sorvasztó láz jellegét ölti (a betegek cachexiások lesznek); enyhe lassú lefolyásnál a láz igen csekély lehet, sőt hiányozhatik. Eleinte a máj tájon spontán vagy nyomási érzékenység, sőt igen heves a környékbe kisugárzó fájdalmak is jelentkeznek, a táíyog- képződés befejeztével később enyhülhetnek. Kevésbbé állandó tünetek a sárgaság (ritkán nagy fokú), émelygés, hányás, székelési zavarok; ritkán ascites, a vena portae összenyomatása esetén; nehéz légzés. A kórisme egész biztossá válik, ha próbapunctioval genyet találunk, s ez finom tővel veszély nélkül végezhető. Metastasisos tályogoknál a kórjóslat főkép az alapbántalómtól függ és legtöbbször rósz. — Elsődleges tályog teljesen gyógyulhat, ha alkalmas irányba tör át (így a hasfalon át kifelé, vagy a bronchusokon át, vagy Magyar orvosi Vademecum. II. 11
