Nékám Lajos - Kétly László (szerk.): Magyar orvosi vademecum 2/1. A belgyógyászat körébe tartozó tudományok (Budapest, 1902)
Gerlóczy Zsigmond - Kétly László - Tauszk Ferencz: Belgyógyászat
8 Az emberi szervezeten kívül csak alkalmas viszonyok között életképesek. Nem közvetlenül contagiosus betegség; a levegő utján nem igen terjed, A fertőzés történhetik,, ha beteg ürülékével stb. érintkezik valaki; igv még egy ember is okozhat epidémiát. A legfőbb kórterjesztő a typhosus bélsárral szennyezett ivó-viz, tej és nyers zöldségfélék; a fertőzés mindezen esetekben a tápcsatornán át történik. Késő nyáron és őszszel a leggyakoribb. Leginkább a 15—30 évesek hajlamosak rá; inkább az egészséges erőseket támadja meg. Egyszeri kiállása immunitást kölcsönöz, Kedélyi izgalmak, meghűlés, kimerülés, étrendi hibák hajlamosítanak reá, A betegség rendes székhelye a vékonybél alsó részletének nyiroktüszői és Peyer-féle plaque-jai. Az incubatiós szak 2—3—4 hét. Legjellemzőbb tünete a lázmenet; ennek fellépte jelzi a betegség kezdetét. Ezt rendesen a stad. prod, előzi meg, mely 5—10 napig tarthat; tünetei: bágyadtság, étvágytalanság, főfájás, nyugtalan álom, esetleg hastáji fájdalmak és hasmenés, vagy székszorulás. A lázmenet szerint 4 időszakra osztható a lefolyás és typusos esetekben 3—4 hétig tart. Az 1. időszak tartama (stad. incrementi) 4—7 nap; tünetei: az első 3—4 napon át a hőmérsék napról-napra 1—ll/2 fokkal emelkedik, mig estétől reggelig 1/.2—1 fokkal sülyed (lépcsőzetes emelkedés), aztán 2—3 napiga hő már nem emelkedik s a napi leesések mindinkább kisebbednek. A betegek levertek, étvágytalanok, szomjaznak, álmuk zavart, bőrük száraz, forróságról, borzongásról panaszkodnak, első napokban fejük is fáj, a nyelv közepén bevont, szélein és csúcsán élénk piros, szárazzá lesz, kinyújtáskor remeg, rendesen hasmenés lép fel, a 6—7 napon már az ileocoecális táj nyomásra érzékeny és korgást mutat. A lép tompulat kissé nagyobb, mély légvételnél tapintható. A 2-ik időszak tartama (st. fastigium) 6—8 nap; tünetei: a láz continua continuens, vagyis a napi ingadozás 1 ll/2 fok, esti maximum 40 —4L5 °C. Erverés jellemzőleg csak 100 — 110-re szaporodik. A bőr forró* száraz, arc kipirult. Typhosus állapot fejlődik: apathia, aluszékonyság, izomrángások, csendes, ritkábban heves deliriumok mutatkoznak; a nyelv száraz, repedéses, sötét barnás kéreggel bevont, úgy szintén a foghús és- ajkak is; foetor ex ore; a has puífadt, az ileocoecális fájdalom és korgás fokozódik; a naponta 4 6-szor ürített székletét borsólészerü, vizes, világos sárga. A lép nagyobb lesz, vizelet alászáll, kevés fehérjét tartalmaz. Az igen jellegzetes roseolák (elvétve már a 4-6 napon is megjelennek) kifejezetté lesznek jellemzően a háton, mellen és hason, (körülirt, kerek* lencsényi, nyomásra elhalványuló piros foltok). Kevés köhögési inger s a tüdő alsó részein hallható füttyhangok, kis hólyagu szörcszörejek (bronchitis) fellépte igen jellegző. A 3-ik időszak 5-7 napig tart (amphibol stadium). A láz este még- magas, de reggelre 2 fokkal is leszállhat: remittáló alakot ölt. A tünetek a 2-ik szakéval megegyeznek, de a betegek nagyon elesettek és gyengékké lesznek, semmire sem reagálnak, széküket és vizeletüket maguk alá bocsátják, sőt vizelet retentio is előfordulhat. A roseolák eltünedeznek ; néha miliaria, sudamina lép fel a bőrön. A 4-ik időszak (stad. decrementi) 4 — 10 napig huzódhatik. A láz intermittállóvá lesz, vagyis a reggeli hőmérsék már rendes lehet, de este még napról-napra csekélyebb hőemelkedések vannak s igy lytice végződik* A tünetek fokozatosan enyhülnek, a sensorium tisztul, a lép kisebbedik* ' Kétly László
