Nékám Lajos - Kétly László (szerk.): Magyar orvosi vademecum 2/1. A belgyógyászat körébe tartozó tudományok (Budapest, 1902)
Gerlóczy Zsigmond - Kétly László - Tauszk Ferencz: Belgyógyászat
Fertőző betegségek !i iWj io-sílSicíf Kikiyrlét rian. nehány cg. kámforral.) Rekedt, ugató hand'^deifiéifiy^eti) stenosisos tünetek ellen forró gőzök helehelése (esetlego^^^’íríe^Tnlialá- torral). Laryngitis crouposa eseteiben nem ritkán operativ beavatkozás válik szükségessé (intubatio, tracheotomia.) — Otitis media esetén hideg, esetleg jeges borogatás, nagy fájdalom ellen nehány pióca a csecsnyujt- ványra, a fülbe naponta 3-szor 4-szer csöpögtessünk be 10 —15 cs. langyos 100/o-os Carbolglycerint. Esetleg szükségessé válik a dobhártya para- centesise. Genyes fülfolyás ellen 3%-os langyos bórvizzel való enyhe kiföcskendések p. d. 3 4-szer. Bélhurut vagy egyéb kompi, esetében rendelésünket a megbetegedés tünetei szerint tesszük. (L. dr. Tauszk cikkében.) Vörheny. (Scarlatina.) Irta: Dr. Gerlóczy Zsigmond. Vírusát mindezideig nem ismerjük. Incubatio tartama rendszerint 3^-4 nap, de 24 óránál rövidebb is lehet, és 10— 14 napig is tarthat. Leggyakoribb 10 éven alóli korban, de felnőttek is elég gyakran megkapják. Prod, tünetek: émelygés, hányás, borzongással kezdődő magas láz, torok fájás, pulzus fölötte szapora. Közvetetlenül a kiütés kitörése előtt a garat nyálkahártyája erősen belövelt, rajta apró vörös pontocskák (skar- látos enanthema.) 24—36 órai prod, időszak után a kiütés megjelenik a bőrön és pedig rendszerint először a nyakon és mellen apró halvány piros pontocskákban, melyek egyre szaporodnak, sötétebbekké lesznek, és összefolyva az egész bőrt egyenletes pirossá teszik. Az arcnak az orr és ajkak körüli részén rendszerint nincsen kiütés. — Néha a prod, toroktünetek hiányzanak, s a kiütés mindjárt a bőrön kezdődik. Előfordul az is, hogy kiütést nem is látunk (esetleg azért, mert gyorsan elhalványult) s csak a betegség későbbi lefolyásából (hámlás, nephritis, hydrops) tudjuk meg, hogy skarláttal van dolgunk. A kiütés virágzása alatt rendszerint magas láz. Intensivebb kiütés hosszabb ideig (5—6 nap) látszik, enyhe kiütés gyakran pár óra alatt elhalványul. Ugyanekkor a láz lytikusan csökken, s megkezdődik a bőr lemezes hámlása. — Kompi.: nekrotikus, difteriás folyamat a torokban s vele kapcsolatosan a nyaki mirigyek duzzanata, genyes otitis media, savós és genyes izületi lobok, endocarditis és nephritis, mely utóbbi leggyakrabban a betegség 3-ik hetében mutatkozik, s uraemiához vezethet. Th. A skarlátos beteget mindaddig, míg bőrének hámlása teljesen be nem fejeződött (4—6 hét), ágyban kell tartani. Szobája hőmérséke 19—20° C. Az első napokban, valamint nephritis esetében kizárólagos tejdiaeta. Mérsékelt láz ellen ásványi savak. — Magasabb láz ellen antipyrin, phe- nacetin, euchinin, antifebrin. Pl. 8 —12 éves gyermeknek 0,20—0,30 g phenacetin vagy antipyrin p. dós. 2 ó. a kívánt hatás bekövetkeztéig vagy 0, 10 - 0, 20 g antifebrin, avagy 0, 25 — 0, 30 g euchinin. Súlyos ideges tünetek, izgatottság esetében, ha a szívműködés elég erős, langyos (31 —-32° C.) fürdők leöntéssel és fokozatos lassít lehűtéssel 27- 25u C-ig. Hűvös végtagok, cyanosis, gyenge ütérlökés mellett a fürdők kerülendők. Ilyenkor izgatókat rendelünk. Pl. 8—12 éves gyermeknek: Rp. Inf. r. 1*
