Nékám Lajos - Kétly László (szerk.): Magyar orvosi vademecum 1. Rövid repetitorium különös tekintettel a therapiára (Budapest, 1902)

Boleman István. Fürdők és ásványos vizek

312 Boleman István A külföldi meszes hévvizek között nevezetes Lenk Svajczban 1415 m. m. A 2400 m. m. Gemmihegy lábánál számos hévforrás fakad, melyekre alapították a hires lenki fürdőt, legmelegebb vize a „Lorenz“-forrás 51° C. Egy literben van L788 g. sz. r. leginkább földesszulfátok. Nagy meden­cékben veszik alkalmazásba a hévvizeket. Bagneres de Bigorre Franczaországban a Pyrenéek aljában 579 m. m. Sok forrása van 51—18J C hőmérsékkel, melyek leginkább gypszet — mészszulfátot — tartalmaznak. Kiimája enyhe, berendezése nagyszerű. Bath Angolországban, nagy város, nem messze a tengerparttól. Enyhe éghajlata miatt télen van a fősaisonja. Fürdőberendezése mintaszerű, minden kényelmi kivánalmaknak megfelelő. A „Kingsbath“ forrásának hőfoka 47 5° C vegyi tartalma 2’061 g. sz. r., melyből mészszulfát 1’146 g.-ot tesz ki. Weissenburg Svajczban 896 m. m. Minden oldalról magas, erdős hegyek által van körülvéve, a hévforrás 26° C meleg s 1*392 g. sz. r.-t tartalmaz, ebből mészszulfát 0*952, magnesiumsulfát 0'293 g. E telepen, mely inkább magaslati gyógyhely, a fürdés egészen háttérbe szorult s az ivókúrán fekszik a fősúly. A betegek zömét mellbetegek képezik. Azon meleg forrásokat, melyek kénhydrogén gázt, vagy egyéb kén­vegyületet tartalmaznak, soroljuk ebbe az osztályba. A szilárd részek lehet­nek igen különfélék, s a szerint szoktak néha alosztályokat is alkotni, igy vannak: kénes, tiszta hév vizű források, ezeknél a vegyi tartalom minimális, a hol földes sók nagyobb mennyiségben találhatók, azokat kénes, meszes hévvizeknek hívjuk, a hol pedig a konyhasó dominál, ott kénes, sós hév- vizekről beszélünk. Lehet s van is a kénvegyületeknek is némi befolyásuk a szervezetre, de azért a kénes hévvizeknél is a fősúly a viz hőmérsék­letén nyugszik és azért látjuk, hogy a kénes hévvizek indikatióköre majd­nem azonos a tiszta és a földes hévvizek javaslati körével. A különbség csak annyi, hogy a kénes hévvizekben a súlyosabb eseteket találjuk. A kénes vizeket külsőleg és belsőleg rendeljük. Ezeknek a vizeknek alkal­mazási technikája igen kifejlett; nagy medencék, kádak, zuhanyok külső­leg, belsőleg inhalatoriumok, porlasztó-készülékek stb. vannak főleg kül­földön használatban. Sikerrel rendelhetők: görvélyesség. csúz, köszvény, köszvényes izületbántalmak, izzadmányok, csont- és bőrbajok, bénulás, idegbántalmak eseteiben mint fürdők, belsőleg pedig mint öblögetés és belélegzés garat-, gége- és légcső-bajoknál vagy ivókúra alakjában alhasi pangásoknál és az emésztő szervek hurutjainál. Jelesebb kénesvizü magyar fürdőhelyek: Budapest kénes fürdői: a Józsefhegv lábánál Budán a Duna partján igen sok hűvösebb, melegebb forrás fakad, melyeknek legmelegebbjei kénvegyületeket tartalmaznak, ezek két nagy telepen jönnek alkalmazásba, úgymint a Császár für dobén és Sz. Lukácsfürdőben, mindkét telep a kor igényeinek megfelelőleg van berendezve, nevezetesen mindkét helyt kellő súlyt fektetnek az iszap­fürdőkre, nemkülönben az ivókúrára is. A Császárfürdő „Kápolna forrása“ 61*1° C meleg és egy literben tartalmaz 1'3500 g. sz. r. leginkább földes bicarbonátokat és 0*0006 g. carbonylsulfidet. A Sz.-Lukácsfürdő 56° C III. Kénes hévvizek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom