Nékám Lajos - Kétly László (szerk.): Magyar orvosi vademecum 1. Rövid repetitorium különös tekintettel a therapiára (Budapest, 1902)
Jurkinyi Emil: Betegsegélyző pénztárak és egyletek
68 Jurkiny Emil 135,000. SZ. 1900. Magy. Jcir. belügyminiszter. Rendelet a magánorvoslás díjazása legkisebb mértékének megállapítása tárgyában. A magánorvoslás díjazásának legkisebb mértékét oly esetekre, midőn az 1S76. évi XIV. t.-cikk 48. §-ában kimondott kölcsönös megegyezés az orvos és betegje közt nem jött létre, s midőn ezért pörös esetekben szakértők meghallgatásával a bíróságok feladata a díjat megállapítani, a lentebb idézett törvényszakasz rendelkezése alapján az egész országra kibatólag, de tekintettel a városok és községek különböző viszonyaira, négy fokozatban a jelen rendelet függelékét képező „Szabályzatiban állapítottam meg. Hogy az egyes törvényhatóságokban, ezek egyes vidékein, városaiban és községeiben a négy fokozat közül melyiknek a díjtételei érvényesek, azt a „Szabályzat“ végén közölt betüsoros kimutatás tünteti fel. Az 1900. évi XIV. t.-cikk 33. §-ában megállapított azon esetekre, midőn a „Szabályzat“ III., IV., V., VI. fejezeteiben felsorolt sebészi, szülészi, sze- mészi és fogorvosi műtétek diját gazdasági munkás- és cselédsegélypénztár tartozik fizetni, az egész ország területén a negyedik fokozat tételei érvényesek. A „Szabályzat“ nem érinti a községi és körorvosoknak az 1876. évi XIV. t.-cikk 145. §-a 1. pontjában megállapított azon kötelezettségét, hogy a község, illetve a körbe egyesített községek vagyonos lakosait a díjazás iránt a községekkel előzetesen kötött egyezség szerint vagy a szabályrendeletileg megállapított díjakért orvosolják. A „Szabályzat“ 1901. évi január 1-én lép életbe, a mikor egyszersmind hatályát veszti minden egyéb hasonló tárgyú és célú kormányszéki rendelkezés, névszerint a volt m. kir. helytartótanács által 1826. évben 6283. sz. alatt kiadott orvosi díjszabás is. Budapest, 1900. december 13-án. Széli Kálmán, s. k. Melléklet a 135,000/1900. b. ü. m. számhoz. Szabályzat a magánorvoslás díjazása legkisebb mértékének megállapítására (az 1876: XIV. t.-c. 48. §-a alapján). I. Általános határozatok. 1. §. Ha a beteget az orvos lakhelyétől két kilométernél távolabb eső helyen látogatja meg és ha látogatásához fuvar természetben nem adatott rendelkezésére, úgy jogosítva van az orvos a fuvarbér megtérítését is követelni. 2. §. Ha az orvos a beteget saját lakhelyétől két kilométernél távolabb eső helyen látogatja meg, úgy más megállapodás hiányában -azt az időt is felszámíthatja az alábbi díjszabás 3—6 tételei szerint, a melyet a beteghez és ettől vissza tett htjával tényleg eltöltött. 3. §. Az orvos lakásán adott első tanácsért vagy rendelésért az I. fokozaton 4, a, Il-on 3, a III-on 2, a IV-en 1 korona számítható. („Első tanács vag}^ rendelés“ alatt, azon tanács vagy rendelés értendő, a melylyel az orvos a beteget ennek egy és ugyanazon betegségében első ízben látja el.) 4. §. Ha a további gyógykezelés is fenjárólag történik, az orvos lakásán adott minden további tanácsért vagy rendelésért (műtét kivételével) I. fokozaton 3, a H-on 2, a III-on 1'50 k., s a IV-en 80 fillér számítható. 5. §. Oly orvosi látogatásért, mely műtéttel vagy valamely seb vagy más sérülés bekötözésével, ellátásával van egybekötve, a látogatási díj külön csak az esetben számitható fel, ha végzett műtétnek vagy seb, illetve sérülés
