Nékám Lajos - Kétly László (szerk.): Magyar orvosi vademecum 1. Rövid repetitorium különös tekintettel a therapiára (Budapest, 1902)
Jurkinyi Emil: Betegsegélyző pénztárak és egyletek
Betegsegélyző pénztárak és egyletek. Irta <lr. Jurkiny Emil, pénztári h. főorvos. I. Betegsegélyző pénztár alatt értjük azt a törvény által létesített, állami felügyelet alatt álló autonom intézményt, mely a gyári, ipari és vállalati alkalmazottaknak betegségük esetében pénzbeli segélyen kívül ingyen orvosi kezelést és gyógyszert is biztosít. Az „ipari és gyári alkalmazottaknak betegség esetén való segélyzésről“ szóló 1891. évi XIV. sz. törvény elrendeli, hogy valamennyi, évi 2400 koronát vagy napi 8 koronát meg nem haladó fizetéssel dolgozó alkalmazott és bért nem hűzó tanoncz vagy gyakornok a kijelölt heti befizetések — melyek l/a-ad részét a munkaadó tartozik fizetni — teljesítése ellenében betegség esetén 20 héten át táppénzt, ingyen orvost, gyógyszert és gyógyászati segédeszközt, esetleg temetkezési segélyt, lebetegedés esetében pedig 4 héten át gyermekágyi segélyt és ingyen szülésznőt kap; sőt, ha az illető pénztár anyagi körülményei azt megengedik, a biztosítottak családtagjaik is részesülhetnek ingyen orvosi kezelés és gyógyszerrel való ellátásban. A törvény megengedi a pénztáraknak, hogy ezek saját elhatározásuk alapján belépő u. n. önkéntes tagokat is vehetnek föl, de kiköti, hogy évi 2400 koronánál vagy napi 8 koronánál magasabb fizetést élvezőket felven- niök nem szabad. A pénztári törvény végrehajtása céljából az ország sok kisebb kerületre lett beosztva; ilyen, az egyes kerületek székhelyén a hatóság közbenjárásával létesített pénztárak neve: „Kerületi betegsegélyző pénztár.“ Nagyobb vállalatok, gyárak vagy ipartestületek külön pénztárakat alkothatnak — saját alkalmazottaik részére — sőt magánegyesülés utján is létesülhetnek ilynemű pénztárak. — Vannak tehát: kerületi, gyári, vállalati, ipartestületi és magánjellegű betegsegélyző pénztárak. Magyarországban ez idő szerint 435 pénztár van, 638.073 taggal. Van 111 kerületi, 102 ipartestületi, 165 gyári vagy vállalati és 57 magánjellegű betegsegélyző pénztár. A törvényt azonban még mindig nem sike- rült teljesen végrehajtani, mert az országban 1.364.500 biztosításra kötelezett munkás lévén, a munkásoknak több mint a fele még nem élvezi a törvény jótékonyságát. A pénztárak az utolsó kimutatások szerint tagjárulék fejében 81 2 millió koronát vettek be, orvosok díjazására 1.400.000 koronát, vagyis a
