Nékám Lajos - Kétly László (szerk.): Magyar orvosi vademecum 1. Rövid repetitorium különös tekintettel a therapiára (Budapest, 1902)

Deutsch László: Parasitologia

200 Deutsch László mondható, hogy egykor a sejtnek oxydáló, sőt syntheticus folyamatait külön fermentumok hatásából fogjuk magyarázhatni. b) A b. protoplazmájáról, mint chemismusuk eredményéről, már fen­tebb volt szó. E helyen csak arra a gyorsaságra akarunk utalni, a melvlyel egyes b. testüket felépítik, és mely sok infectiós betegség gyors kifejlő­dését, s a b. szerfeletti elszaporodását érthetővé teszi. A b. kultúrájának egyes sajátságai, minők alak, nagyság, szín, összeállás, nyilván az egyes b. egyedek assimilativ és syntheticus életműködésének faji sajátosságaiból magyarázhatók. c) A b. anyagcsere termékeinek ismerete rendkívül fontos, mert a legbiztosabb diagnostikai módszereket szolgáltatja az egyes bakt. fajok elkülönítésére, ugyanis a b. által okozott bomlások a b. faj és a tápanyag szerint rendkívül változatosságot mutatnak. Ha a bomlástermékek között egy bizonyos kémiai anyag praevaleál, a mely egy megfelelő könnyen hasítható tápláló anyag assimilálódásának eredménye, akkor erjedésről szó­lunk ; elvi különbséget azonban az erjedési és egyéb bontó folyamat között nem találni. Az erjedések egy része anaerob módon folyik le (vajsavas érj.), mások bőven igényelnek oxygént. A fehérjék felbontása alkalmával (rohadás) peptonok és alb/rmosok, továbbá alkaloid szerű anyagok (putrid méreg, sepsin, collidin, neurin, cho- lin, különböző magasabb aminvegyületek), amido savak (leucin, tvrosin), amin vegyületek, szerves savak (hangya-, ecet-, propion-, vaj-, tej- borostyánkő-sav etc.), aromás vegyiddel'• (ijenzol származékok egész sora), kénhydrogén, ammóniák, szénsav és víz keletkezik. A szénhydrátok bontásánál egyes fajok savat képeznek (^alsóbb zsírsa­vak sora), e mellett kevés aethylalkoholt. esetleg magasabb alkoholokat, alde- hydet, acetont. szénsavat, vizet. Bizonyos cellulose-bontó b. metlránt is képez­nek, néha szabad nitrogént. A szénhydrátok (pl. szőlőcukor) bontásánál sok b. szénsavat termel, a melynek jelenléte vagy hiánya fontos diagnostikai jelül szolgál. A zsírokból egyes fajok a megfelelő zsírsavat és glycerint hasítják le. Diagnostikai tekintetből rendkívül fontosak a bomlási terményekként fellépő színanyagok, a melyek a táptalajt vörös, sárga, zöld, kék és ibo­lya színre festik az egyes chromogén fajok természete szerint. Egyes b. eddig közelebbről nem ismert keserű és csípős izü, és rósz szagú termé­keket (keserű tej, rothadás), más fajok redukáló anyagokat termelnek. Végezetül tárgyalnunk kell azokat a mérgeket, a melyeket egyes fajok produkálnak. E mérgek két csoportba oszthatók: 1. Baktérium proteinek, melyeket a b. sejtekből maceratió vagy mechanicai eljárások útján lehet nyerni. Az állati szervezetben gyulladást és lázat okozó fehérjenemü anyagok, melyek a hevítés hatásának sokáig ellenállának. Ide tartoznak pl. a tuberculin, a mailéin, a Kocli-féle új R. tuberculin, ide tartoznak egyes védő ojtásoknál alkalmazott ojtóanvagok, minők a Haffkin-féle lympha, a Wright-féle typhus ojtóanyag, Ferrán cholera-vaccinje (= pestis, typhus ill. cholerá- nak megölt tenyészete). 2. Toxinok rendkívül labilis vegyületek, a melyek 65° hőmérséklet által rövid idő (félóra) alatt hatástalanokká lesznek, alko­hol és bizonyos só íMg sulfát) oldatok által kicsaphatok, azaz mindenben a fermentumokhoz hasonlóan viselkednek. Egyesek rendkívül intenzív mér­gező hatások kifejtésére képesek, s toxicitásukban az ismeretes többi mér-

Next

/
Oldalképek
Tartalom