Nékám Lajos - Kétly László (szerk.): Magyar orvosi vademecum 1. Rövid repetitorium különös tekintettel a therapiára (Budapest, 1902)
Krompecher Ödön - Verebély Tibor: Kórbonctani repetitorium
Kórbonctani repetitorium 163 tozást szenvedi el. a melyet az anya szövetének sejtjei physiologikusan is mutatnak (emlő rák elzsirosodik, felhámrák elszarusodik, bélrák elnyákoso- dik) és általában annál könnyebben szenved regressiv elváltozást, minél gyorsabban nő, s igy minél szegényebb erekben. Valamennyi daganat expansiv, azaz egy pontból kiinduló növekedést mutat; a továbbnövekedés vagy a középpontban folyik tovább (centrális növekedés), mikor is a daganat a szomszédságot összenyomja, de abba be nem hatol, élesen körülírt, vagy növekedése a szélen történik, (peripherikus növekedés, infiltratio), midőn a fiatal sejtek a szomszéd szövetbe behatolnak, azt infiltrálják, azzal összekapaszkodnak. Ha a szomszédos szövetbe nőtt e daganatrészek a daganat kiirtásánál bennmaradnak, belőlük uj daganat fejlődik, s recidiváról beszélünk. Ha daganatrészek a daganattól leválva akár a vérkeringés, akár a nyirokáram utján a szervezet távolabbi helyeire vitetnek, közönséges me- tastasisról beszélünk; ha valamely felületes daganat más felülettel érintkezik, s levált részei ez utóbbira tapadva, ott daganatot létesítenek, a folyamatot implantatiós metastasisnak mondjuk. Mindkettőnél az új góc a metastasis utján más helyre került daganatsejtek helybeli szaporodása utján fejlődik, ellentétben a sarjadzó lobokkal, a^hol a metastasis utján odakerült bacillus inditja meg a szövetszaporodást. Éppen ezért a daganatok leánygóca minden tekintetben azonos az anyagóccal. A metastatikus góc (májrák) igen gyakran sokkal nagyobb az elsődlegesnél (gyomorrák), úgy hogy sem anatomice, sem klinice a gócok nagysága nem enged következtetést a daganat kiindulási helyére. Életveszélyes lehet minden daganat, mely életfontosságú szervben fejlődik. Klinikai értelemben roszindidatú (malignus) azon daganat, mely infiltrative nő s így recidivál, metastasist képez s cahexiához vezet; ellenben jóindulatú (benignus) az, mely centrálisán nő, s ezért nem recidivál, metastasist nem képez s cachexiát nem okoz. A daganatokat kiindulásuk helye szerint 2 főcsoportra oszthatjuk: kötő szövetből, és hámból kiinduló daganatokra, mindegyik csoportban ismét vagy typusosak vagy atypusosak a daganatok. A) Typusos kotö szövetes daganatok. 1. Fibroma közönséges kötőszövetből kiinduló jóindulatú daganat. . Sejt szegény, rost dús, gyakran hyalin kötő szövetből álló fibroma kemény, fehér, inszerü rostos metszlapú (fibroma durum), sejt dús, rose szegény : i oedemás fibroma lágy. egynemüen szürkés áttetsző metszlapú (fibroma molle). Fellép egyes (solitär) vagy többes (multiplex) göb alakjában (pl. * a bőr idegei, erei és mirigyei kötő szövetéből kiinduló: neurofibroma. angiofibroma, adenofibroma multiplex) vagy diffus módon (elephantiasis). . Előfordul minden, kötő szövetet tartalmazó szövetben, főleg uterus, bőr és ; vesében. Specialis alakja a keloid, mely bőr hegekből kiinduló, erek közül : kifejlődő hyalin fibroma. 2. Myxoma: nyákos kötő szövetből álló, jóindulatú daganat. Makro- skopice élesen elhatárolt vagy a szomszédsággal összefolyó, lebenyes, lágy de nem fluctuáló, szürkés, áttetsző, nyákos metszlapú daganat. Górcsövi: leg nyákos alapanyagba beágyazott csillagos, nyúlványok utján egymással ; összefüggő sejtekből áll. Kiindul vagy az embryonalis életből megmaradt 11*
