Nékám Lajos - Kétly László (szerk.): Magyar orvosi vademecum 1. Rövid repetitorium különös tekintettel a therapiára (Budapest, 1902)
Krompecher Ödön - Verebély Tibor: Kórbonctani repetitorium
tenclő) s jóddal barnás vörösre festődnek. Glycogén tartalmú szervek tömöt- tebbek, áttetszöbbek. Előfordul physiologice a májban, mozgó (izom, leu- kocyta) s növekedő szervekben (ébrényben). Kórosan a vérben (diabetes, cachexia, anaemia) genysejtekben, parenchymás szervekben diabetesnél s daganatokban, főleg gyorsan növekedő sarcomákban, carcinomákban. 4. Yizenyős elfajulásnál (deg. hydropica) a sejtek protoplasmájában vagy magvában szövetnedv cseppek, vacuolák láthatók. Előfordul hámban, kötőszöveti sejtekben, (égési seb, carcinoma epithaliale) izomrostokban (oedema, lob). 5. Nyákos elfajulásnál (deg. mucinosa) a szövetekben mucin vagy pseudomucin található. Előbbi fonalasán nyúlós, vizben nem oldódik, hanem duzzad, állati hártyán nem diffundál. alcohol, ecetsav kicsapja, alka- liákban duzzad; utóbbi ugyanilyen, de ecetsav nem csapja ki. Thioninnal lila szintire festődik. Fellép a hámban vagy kötőszövetben. A hámban a nyákot a physiologikus nyák képzéshez hasonlóan a kehelysejtek választják el; példái a hurutok, nyákhártya daganatok (carc. gelatiniforme) és cystadenoma glandulare ovarii. A kötőszövet physiolo- gicusan a köldökzsinórban és a synoviában nyákosodik el, kórosan sorvadt porcban, csontvelőben és zsírszövetben, továbbá daganatokban (myxoma) és myxoedemánál a bőralatti kötőszövetben. 6. Hyalin elfajulásnál a szövetekben üvegszerű, erősen fénytörő, minden vegyi behatásnak ellenálló anyag rakódik le, mely savanyú anilin festékkel (eosin, savanyú fuchsin) intensive festődik. A lerakódás vagy a sejteken belül, vagy a sejtközötti állományban történik. Az intracellularis hyalin vagy hámsejtekben lép föl s ezt colloidnak nevezzük, vagy a kötőszöveti sejtekben. Utóbbihoz számítjuk a Russel-féle testeket és a tömött sejt szemcséket. Az extracellularis hyalin vagy haematogen eredetű (hyalin thrombus, hyalin fibrin, hyalin vesehengerek egy része) vagy collagen eredetű s ez a szorosan vett hyalin. A colloid enyvszerü sárga, barna, van Gieson szerint narancssárgára festődő anyag, mely physiologikusan a pajzsmirigyben szemcsék alakjában, kórosan strumákban, parovarialis cystákban s a vesében mint u. n. colloid cylinder nagyobb rögökben található. A Jcötőszöveti hyalin, a mely tömött üvegszerü, van Gieson szerint élénk pirosra festődő anyag, főleg az erek ad venti tiájában scleroticus hegekben, hyalin gümőkben, cylindromáknak nevezett daganatokban fordul elő. Származása ismeretlen. Ide sorozzuk a Zenker-féle viaszszerü elfajulást (degen. cerea) mely az izomrostokban typhusnál, izom átmetszéseknél, fagy ásnál fejlődik. 7. Amyloid elfajulásnál erősenfénytörő, áttetsző, elasticus anyag, az amyloid, rakódik le a sejtközötti állományban. E nitrogen tartalmú anyag minden vegyi behatásnak ellentáll (nem rothad, nem emésztődik, genyedés nem oldja) és jellegzően festődik: jóddal mahagonibarnára, jóddal és kénsavval zöldesbarnára, jódtartalmú anilinszinekkel pedig metachromatice, azaz a complementin' színben festődik, (gentianaviolával vagy zölddel: pirosra). Főleg a kis artériák intimájában s médiájában lép föl s innen terjed át a kötöszöveti gerendákra. A szervek közül főleg a máj, lép, vese, nyirokmirigyek, bél, nagy erek és izmokban található, a mikor az ily szerv duzzadt, tömött, rugalmas, halvány, szeletekben áttetsző. Képződése ismeretlen. Előfordul chronicus tuberculosisnál, syphilisnél, chronicus genyedő folyamatoknál, actinomycosisnál, daganatoknál, senyvedéseknél (malaria, dysenKórbonctani repetitorium 15J
