Nékám Lajos - Kétly László (szerk.): Magyar orvosi vademecum 1. Rövid repetitorium különös tekintettel a therapiára (Budapest, 1902)
Krompecher Ödön - Verebély Tibor: Kórbonctani repetitorium
Kórbonctani repetitorium 147 kösödés folytán és végre szervül (lásd 156. 1.). Ha ellágyulás szervüléssel párosul, akkor a lágyult részek eltávolodhatnak s az ér átjárhatósága részben helyreáll (recanahsatio). Arteria thrombosis életveszélyes anaemiához, vena thrombosis súlyos pangáshoz vezethet, ha a collateralis keringés idejekorán ki nem fejlődik. Thrombusból leszakadt részlet embóliára vezet. 7. Embólia érelzáródás, bármely, a véráramban keringő anyag által. Ilyen anyag lehet leszakadt thrombus részlet, szövet törmelék (billentyü- vagy daganat részletek), levegő (nyaki sérülés vagy szülés utáni viszeres aspiratio), zsir (zsírszövet zuzódás, csont törés, osteomyelitis), pigment (malaria, anthracoticus mirigyek érbe való betörése), mikroorganismus (pyaemia) és parenchymsejt (máj és placenta óriás sejt eclampsiás görcsnél, csont velő óriás sejt fertőző bántalmaknál). A vér áram normalis utján haladó embóliát typusoswok, az árammal ellenkező irányban haladó embóliát rerogradnak a jobb szívből a nyitott foramen ovalen át a nagy üteres rendszerbe kerülő embóliát keresztezettnek vagy paradoxnak nevezzük. Valamely embolus rendesen egyetlen a saját átmérőjénél kisebb átmérőjű ütőérben, viszérben vagy capil- larisban akad meg; de egyrészt keskeny, hosszú embolus összecsomósodás utján nagyobb eret is eldugaszolhat (vena cruralis thrombusából leszakadt embolus elzárhatja az art. pulmonalis főtörzsét, a mi hirtelen halált okoz), . másrészt valamely elágazódáshoz ért hosszabb embolus egyik végével az egyik, a másik végével a másik ágat dugaszolhatja el (lovagló embolas). '■ Bármely ér emboliás elzáródása elágazódási területében anaemiához vezet. ' Az az anaemia, mely életfontosságú szervek nagyobb ágainak elzáródása folytán lép fel, magában véve is halálos lehet (agy, tüdő, art. coron. ; cordis). Bármely egyéb arteria embóliája, feltéve, hogy kellő számú collateralis a támadt anaemiát ki nem egyenlíti, helybeli elhaláshoz, anaemiás nekroslshoz (lásd 148. 1.) vezet és pedig: főbb törzsek embóliáját . szervek vagy testrészek elhalása, kisebb ágak elzáródását ékalaku terület elhalása: infarctus képződése követi. Oly kisebb artériákat, melyek az említett kellő számú collateralissal nem bírnak s így elzáródásuk infarctus képződéshez vezet, végütérnek nevezünk. Minden collateralis állandó hiánya ' (Cohnheim-féle végütér) esetén a keringésből kizárt terület állandóan vér- telen marad s fehér vagy anaemiás infarctus fejlődik. Ha a collateralisok száma oly kevés, hogy a keringés helyreállítására nem elégséges (functio- , nalis végütér), akkor a vértelen terület utólag vérrel telődhetik s véres I vagy haemorrhagids infarctus létesül. Az infarcirozódás ilyenkor a collate- ralisokon kívül a vénák utján visszafelé történhetik, főleg ha a fenálló I viszeres pangás (szivbaj) a venosus nyomást fokozza. Azon körülmény, hogy újabb vizsgálatok a Cohnheim-féle végüterekben is kimutattak capillaris collateralist, megmagyarázza azon fehér infarctusokat, melyeket *infarcirozott öv környez (vegyes infarctus). Véres infarctus tüdőben és j bélben, fehér és vegyes infarctus jellegzően a vese, lép, szív és retinában, rkevésbbé jellegzően az agyban fejlődik. Typusos infarctus kiemelkedő, ; fehér vagy vörös, tömött, ékalaku ; az ék csúcsa az embolus helyére, az ék (hasisa az illető szerv felületére esik. Kimenetele ugyanaz, mint a thrombuse ! (lásd 146. 1.). A fentemlített anaemiás nekrosis egyszerűen az embolia • : okozta elzáródás következménye. De vannak esetek, hol az embolus meg- ; j akadása helyén bizonyos specificus folyamatokat indit meg a kiindulás ú helyéről magával hozott életképes csirok utján pl. genyedést, rohadast, > j daganat képződést. Ez az emboliás metastasis. 10*
