Nékám Lajos - Kétly László (szerk.): Magyar orvosi vademecum 1. Rövid repetitorium különös tekintettel a therapiára (Budapest, 1902)
Győry Tibor: Hazai gyógyászatunk vázlatos története
8 Győry Tibor A XVI. században a magyarországi orvosi irodalom is fellendült. Két magyar nyelvű orvosi nyomtatványunk ez időből: Melius (JJorthi Juhász) Péter Herbáriuma (Kolozsvár, 1578) és Frankovith Gergely „Hasznos és fölötte Szükséges Könyv“-e (Monyorókerék, 1588). De már 1551-ben látott napvilágot Brassóban az első hazánk területén nyomtatott orvosi munka: Kyr Pál: „Sanitatis studium ..." c. könyve. A megindult irodalom még jobban fellendült a XVII. században. Hazánk maradandó jeleit adta kiváló kulturképességének e szomorú korszakban, ezen járványok által elnéptelenített, török és német által elsanyargatott, vallási és politikai harcok által feldúlt és az Ausztriának kedvező vámrendszer által anyagilag is megkárositott században. Ifjaink nemes pártfogók és őket kiképzésük után orvosokúi alkalmazni óhajtó városok költségén nagy számmal keresik fel a külföldi egyetemeket, megint főleg a leydenit s a franekerit is. Valóságos orvosi dynas- tiák keletkeznek, hol apáról fiúra száll az orvosi hivatás; az apa beleneveli a fiát az orvosi tudományokba, a ki igya tudásnak már bizonyos mértékével megy ki a külföldre. Itt pedig életerős alakban lendül fel a verulami Baco által inaugurált objectiv természetvizsgálódás, melynek legkiválóbb eredménye a vérkeringés felfedezése Harvey által (1628), a mivel az élettan újjászületésének is megvolt a módja adva. De ennél még nagyobb méretű hatása is volt e felfedezésnek: a Paracelsus által már oly erősen megdöngetett galenusi rendszernek gyökereit tépte ki. Galenus deductiv-construáló rendszere végleg megdőlt s a tudományos, inductiv-analytikus rendszer lép végleg uralomra. Az objectiv irány azonban a különböző helyeken különböző mezben nyilvánult meg. Olaszországban, a művészet hazájában, a hol az emberi idomok tanulmányozása mindenkor fogva tartotta a figyelmet, a bonctan tett nagy haladást s ennek befolyása alatt alakúi meg a iatro- physikai iskola (Borelli, Santorini); Hollandiában, a hol az ipar és kereskedés virágzott, s vele együtt a vegytan fejlődésének volt meg a kedvező talaja, a iatrochemiai iskola (van Helmont, Sylvius) keletkezik. Angliában pedig Sydenham exspectativ diaetetikus eljárásával az ősi hippokratesi gyógyászatra tér vissza. Míg e században a sebészet csak kis haladást tett előre, addig a szemészet már egv nagy lépést tesz: Quarré a lencse zavarodását ismeri fel a hályog okaként. A szülészet iránt Németország még alig mutat érdeklődést — a brandenburgi udvari bába: Siegemund Justina irja ott az első szülészeti tankönyvet —, addig Francois Mauriceau az első tudományos szülészetet kiadja Francziaországban ; itt és Németalföldön indulnak meg a pontos medencemérések (de la Motte és Deventer), Párisban pedig tanszéket állítanak fel e tárgynak. Hazánkig is elhat a szülészet és a nőgyógyászat művelésének szüksége, s Pápai Páriz Ferencz, e század egyik legkiválóbb magyar orvosa, 3 disser- tatióját a nőgyógyászat köréből választja. Apáczai Tsere János, a iatrochemiai iskola elvei szerint tárgyalja magyar nyelven s egész kiterjedésében az orvosi tudományt. A cretinismus első leírójának elismert Hoefer Farkas győri orvos volt. Miként a legújabb időkig, úgy ezen században is a külföld előkelő orvosi állásait szép számban látta el hazánk kiváló férfiakkal, kik közt nagy hírnévre tettek szert Möller Dániel Vilmos Altdorfban, Erdélyi (Silvanus) Middelsexben tanár, Kökösi Pál a páduai kórház orvosa. _ Az
