Nékám Lajos - Kétly László (szerk.): Magyar orvosi vademecum 1. Rövid repetitorium különös tekintettel a therapiára (Budapest, 1902)
Thanhoffer Lajos: Részletek az anatomia köréből
Nevezetesebb s a gyakorlatra nézve fontosabb részletek a^'antitonini 'k'btób.őP 125 összesen 32 fogat hord rendesen az ember felső és am^^soraiban, lia minden foga ki van fejlődve. ' Fogzás. A tejfogak közül a 6—8. hónapban az alsó medial metszőfog, azután a felsők; a 7 — 9. hónapban a lateralis alsó és azután a felső ilyen metszőfogak törnek elő. A 12 —15. hónapban az első praemolar fogak, a 16 — 20. hónapban a szegletfogak s a 20—24. hónapban a 2-dik praemolar fogak bújnak ki. Fogváltás. A maradandó fogak közül a 8. évben a medialis, a 9-ben a lateralis metszőfogak, a 10. évben az első praemolar, a 11 — 13. évben a szegletfogak, a 11 —15. évben a második praemolarfog, a 13—16. évben a második őrlő s a 18—30. évben a harmadik őrlő (bölcsesség) fogak váltatnak ki, míg az első molárfogak a 6 —7. életévben törnek elő. Érzékszervek. 7. Látószerv. Szem. Három egymásba illő zárt gömbalaku tok (hártya) alkotja és pedig: a) tunica externa, vagy sclera és elül a cornea, b) tunica media (uvea) ; ez áll a choroidea-hó\ és az im-böl; c) tunica interna: áll a retina-ból, mely a látóideg kiterülése. A szemteke fényátbocsátó és fénytörő részei : az említett cornea, az utána, közte és az iris közt levő elülső szemkamra szemvize (humor aquaeus); a pupillát magában rejtő iris mögött és az ez után következő szemlencse között levő hátulsó szemkamra szemvize, azután a szemlencse, a mely az utána következő s fénytörő üvegtest fovea patellarisába van befektetve. A szem fényérző szerve a retina, a melynek fényérző végkészüléke a pálcika és csapréteg. A szemteke mozgását izmai végzik. A szemtekéhez 6 izom megy. A szemmozgató hat izom a következő : felső, alsó, belső és külső (távoztató) egyenes szemizom, az alsó és felső ferde szemizom. A levator palpebrae superioris a felső szemhéj mozgását kormányozza. A szem artériáit az a. ophthalmica (a carotis int. ága) adja. A vena ophthalmica (egy vagy kettő t. i. felső és alsó) a recessus laterálisba (Meckelii) (a török nyereg két oldalán) ömlik. A szemet és izmait 5 ideg látja el, u. m. a trigeminus első ága (a n. ophthalmicus) az oculomotorius (az egyenes szemizmokat a külső kivételével és az alsó ferde szemizmot), a trochlearis (a felső ferde szemizmot) az abducens (a külső egyenes szemizmot) és az opticus a retinát. A szem alkalmazkodását a szem corpus ciliarejában levő tensor choroideae (Brücke-\) és a Müller- féle körkörös izomréteg eszközli. II. Hallószerv. Felosztjuk külső-, közép- és belső fülre. A külső fület a fülkagyló és külső hallójárat; a középsőt a dobüreg (cavum tympani) és a belső fület a tömkeleg (labyrinth) alkotja. A külső és középső fület a dobhártya választja el egymástól. A dobürben 3 hallócsontocska van: nevezetesen a kalapács, üllő es kengyel. Az üllő a kalapácscsal zárócsiptető-szerü ízületet alkot; az üllő nyúlványa a kengyellel ízül, mely utóbbi a fenestra vestibuli utján a csarnokkal tokszalagos íziilés utján érintkezik. A kalapács nyele a dobhártya hátulsó felszínén kötőszövettel van oda tapasztva.
