Hültl Hümér dr.: A sebgyógyitás irányelveinek fejlődéséről (Budapest, 1903)
A sebgyógyitás irányelveinek fejlődéséről. 63 töménységben megakadályozzák ugyan az oltások megfogamzását, a mi azután számos téves következtetésre vezetett (lásd Geppert és Krönig-Paul értekezéseit), de a bacteriumokat sokszor még tízszer töményebb oldatok sem pusztítják el. Míg annakelőtte a vegyszer hatását pillanat alatt bekövetkezőnek gondolták, addig ma tudjuk, hogy a bacterium plasmája és az antisepticum között vegyi összeköttetés támad, melynek megtörténéséhez idő kell. Az l°/oo-es higany chloridoldat a lépfene bacillusát még 24 óra után sem öli meg. A vegyhatás chemiai ismereteinknek megfelelőleg csak akkor következik be, ha az antisepticum oldott állapotban van. A száraz jodoform vagy szublimatpor egészen hatástalan, sőt Kronacher-nek, Rovsing-nek, Heyn-nak és másoknak a jodoform- porból és sublimátpastillából sikerült virulens csirokot kitenyészteni. Látni fogjuk, hogy oldószerül főleg vizet kell alkalmaznunk, mert különösen ezen anyagban van a vegyszer azon dissociált állapotban, mely az associaiiot közte és a plasma között elsősorban feltételezi. Már most a bacteriumokhoz tapadó és őket köpeny- szerüleg védelmező legkisebb zsir, faggyú, vaselin réteg a vizes oldat minden hatását meghiúsíthatja. Épp igy védelmezheti a bacteriumot egy megalvadt fehérnye réteg, mely éppen az alkalmazott desinliciens hatására támad. II. A sebekben nem pusztitják el a csirokot. A legtöbb, sőt talán az ezüstöt kivéve, valamennyi antisepticum vérsavóban oldva éppenséggel nem olyan bactericid, mint a kémcsőben. Nem csak az használjuk. így pl. Wein szerint a Steril szóhoz úgy jutottunk, hogy átvettük a bacteriologusoktól, kik ezt hevítéssel fertőtlen állapotba juttatott anyagok megjelölésére használták. Ezen szó nem azt fejezi ki, mit vele mondani akarunk, mert a >steril« kifejézés bizonyos termőképesség negatiója. A magyar meddőnek fordítja. A hő nem sterilisál, hanem szintén csak fertőtlenít, mint a többi antisepticum. És épen ezért nincsen jogosultsága, aseptikus sebészet elnevezésének sem, mert az asepsis nem ellentéte az antisepsisnek. hanem utóbbinak többnyire következménye. Desinfectioval, vagyis akár hő, akár vegyszerekkel végzett antiseptikus eljárással törekszünk a sebek »aseptikus< : fertőtlen gyógyulására. Miután a régi antisepticus és úgynevezett asepticus eljárás között a fő külömbség az, hogy utóbbi magát a sebet nem desinficinálja és miután cárból, jodoform, sublimat antisepsisről beszélünk, Wein mint helyes kifejezéseket a thermo-antisepsis és az extrasulnár desinfectio szavakat ajánlja TFemnak feltétlenül igaza van abban, hogy a steril és asepticus szavakat ma helytelenül használják és csak helyeselhetjük ha azokat elejti. Az általa ajánlott uj kifejezéseket is alig érheti gáncs. Jelen közleményben mi is mindenütt a helyesbített nomenclaturát iparkodtunk használni, azonban megtörténhetik, hogy itt-ott még becsúszik egy » sterilizátor* vagy »sterilizálás* kifejezés. mert ezek használatához sok év alatt nagyon is hozzászoktunk. De mert a magunk részéről a modern törekvéseket különösen abban látjuk kicsúcsosodni. hogy az antisepticumok hatásából megtartsuk azt, a mi jó. de kiküszöböljük káros mérgező tulajdonságukat, a jelen sebgyógyitási irányzatot a thermodesinfectio ésWölflerrel az atoxicus antisepsis nevekkel kívánjuk jellemező
