Müller Vilmos dr.: A modern sebkezelési elvek kifejlődése (Budapest, 1903)
1. rész
176 Dr. Miiller Vilmos septicaemia ellen intézett harcz adta meg az inditatot. amit a mi hazánk szülötte, Semmehveiss Ignácz Fülöp kérlelhetlen szigorral és megdönthetien objectivitással, a statisztikai adatok halmazával és a tiszta logika éles fegyverével intézett ellene. Anélkül, hogy Lister érdemeit az antiseptikus sebkezelés generalizálása körül kisebbíteni akarnók, nem jellemezhetjük másként Semmehveiss működését, mintha őt az antiseptikus eljárás legelső felfedezőjének, az emberiségre és az orvostudomány továbbfejlődésére korszakot jelentő antiseptikus methodusok megteremtőjének, atyjának nevezzük. Mert Semmehveiss tisztán és egyesegyedül a saját genialitá- sáből merített akkor, midőn a septicaemia elleni harczot felvette és belőle azokat a hallhatatlan következményeket levonta. Senki nem járt még előtte, — azaz nagyon sokan, csakhogy mindannyian téves utakon. Senki sem ismerte el a fiatal tudós óriási horderejű felfedezését, mert az a kevés nagytekintélyű férfiú, aki eleinte mellette állott, inkább csak theoriái tetszetős voltát dicsérte, pedig senki jobban' nem égett a vágytól, hogy tapasztalatait gyakorlatban is értékesítsék, mint épen ő. Soha sehonnan egyetlen biztató hang nem érkezett, amelyek őt a további kutatásokra bátorították volna, hanem ellenkezőleg, minden szava, minden sora tömött sorokban elrendezett ellenség csatazajával találkozott. Igazán csodálatos, hogy ez a férfiú, akit a természet épen nem ruházott fel genialis agyához mérten hatalmas testtel, évtizedeken keresztül meg tudott állani a nyíl zápor között, amelyet egyszer a sötét tudatlanság, máskor a féltékenység, majd meg a hibákat leplezni akaró vakmerő elszántság röpített feléje. Ebben a kis termetű, szúrós tekintetű emberben óriási tulajdonság rejtőzött, ami neki küzdelmeihez erőt kölcsönzött és megkezdett utjának bevégzésére kötelezték: az önbizalom. Rendületlenül hitt tanaiban. Minden ellenvéleményt kegyetlen szigorral és az irónia kérlelhetlen fegyverével, és a tudományos tapasztalatok félelmetes sokaságával tudott megsemmisíteni. Nem lohasztotta le munkakedvét a negligálás, a melylyef fölfedezéseit mindenütt fogadták. A csönd, a minden nagy eszmét eltemető nagy némaság csak uj munkára lelkesítették. Felfedezésében rejlő önbizalma és annak óriási hasznában való szigorú meggyőződés késztették a további szorgos fáradozásra. Nem hiába mondja egy Ízben : »Sollte es mir aber nicht gegönnt sein, diese glückliche Zeit, in welcher in der ganzen Welt nur Fälle von Selbstinfection Vorkommen, mit eigenen Augen zu schauen, so wird die Ueberzeugung, dass diese Zeit
