Müller Vilmos dr.: A modern sebkezelési elvek kifejlődése (Budapest, 1903)
2. rész (folytatás)
A modern sebkezelési elvek kifejlődése. 243 gyűjtik az adatokat és közük le azokat az »Orvosi Hetilap -ban. Az »Orvosi Hetilap« 1857-iki 14. számában Fleischer József tanársegéd számol be a klinika 1856—57-iki adataival; majd meg az 1857 -58-iki tanár eredményeit Maiszner János tanársegéd szemlélheti az »Orvosi Hetilap* 1858-iki 43-ik számában. 1860-ban az »Orvosi Hetilap« szülészeti és nőgyógyászati rovatának szerkesztője lett és fáradhatlanul, mintegy teljesen szákiévá régi nézeteivel, az Írásnak szenteli magát. Azonban Semmelweiss nem tud megnyugodni a kapott eredményekben. Nem mintha ezek őt nem tudták volna kielégíteni, nem is mintha működési köre nem nyújtott volna neki bő alkalmat arra. hog}* eszméinek igazságáról számtalanszor meggyőződjék, hanem mert bántotta őt az a negligálás, a melylyel a külföldi szülészek őt éc eszméit részesítették és mert még élénk emlékezetében volt az a végletekig menő harcz, a melyben minden oldalról fogadták. Nem a hiú ember dicsőségszomja lakozik benne akkor, a midőn eszméit az egész világ szülészeibe be akarja oltani, hanem a nagy emberbarát, ezrek és ezrek életet féltő orvos, a kinek kezébe le vannak téve a gyermekágyi láz pusztításainak féket vető bilincsei. Ez az erős meggyőződés készteti őt arra, hogy ismét áttanulmányozza a külföldi viszonyokat, és hogy betekintést nyerjen azon eljárási módozatokba, a melyeket a külföld, eszméinek annyi éven keresztül való hirdetése után, a gyermekágyi láz elkerülése czéljából foganatba vett A leghathatósabban barátai ösztönzék erre az újabb tevékenységre. Markusowszky és Hirschler tanácsára elhatározta, hogy a szerzett tapasztalatokkal felfegyverkezve, a külföld szülészei előtt újból megjelenik és újra feléleszti tanát, a melyre a külföld a feledés fátyolét akarta borítani. Hogy azonban egész erejével szállhasson a harczba, tájékozást kellett szereznie a gyermekágyi láz külföldön elfogadott kóroktanáról, elkerülésének módjáról és az igy kapott eredményekről. E végből levelet ir Levy tanárnak Kopenhágába, Everken- nek Paderbornba, azonkívül majd minden nagyobb szülészeti intézet vezetőjénél kérdezősködik a gyermekágyi mortalitás és eszméinek miként való érvényesítése után. És ebben a munkálkodásában legfőbb tekintettel Bécs szülészeti klinikai életét kiséri, mert a bécsi iskola még mindig messze fölötte állott a külföldieknek, hírnév és látogatottság tekintetében. Azonban faradozása csak a legnagyobb csalódást hozta neki
