Müller Vilmos dr.: A modern sebkezelési elvek kifejlődése (Budapest, 1903)
2. rész (folytatás)
A modern sebkezelési elvek kifejlődése. 237 elfojtani igyekszik. És ehhez az orvostudományban való maradi eljárásához éppen hozzáillett az akkori bécsi kormányrendszer maradi politikája. Rosas pedig görcsös kezekkel kapaszkodott ahhoz a székhez, a melyre őt sem tudománya, sem iskolázottsága nem praedestinálta Ezt pedig úgy vélte magának biztosítani, ha a kormánynak tett jó szolgalatokat. így értelmezhetjük azt hogy a fiatal, szenvedélyes vérü, könnyen lobbanékony Semmelweiss sokáig nem maradhatott a bécsi egyetemen és hogy neki onnan mihamarabb távoznia kellett. Hazajött tehát Semmelweiss, azonban sokkal jobb viszonyokat itt sem talált Az ország fővárosára, az egész országra nyomasztólag nehezedett a szabadságharcz leveretése utáni absolutisticus irányzat. Üldöztek mindent, még a tudományos közleményeket is Minden közleményben valami lázitót kerestek és igy történhetett, hogy az orvosegyesület jegyzőkönyvei is, censura miatt, a hatóság elé kerültek. Az orvosi szaklapok a szabadságharcz alatt megszün. tek, nem volt semmi tüzes, lüktető élet, ami a különben is lehangolt Semmelweisst uj működésre serkenthette volna. De Semmelweiss örömmel tért vissza; »hittem, hogy itt elveim és igazságaim már méltányoltak«. De milyen nagy csalódás várt reá Sem az egyetem szülészeti intézetében, sem a Rókus-kórház szülészeti osztályán nem tudtak Semmelweiss elveiről. Az egyetemi szülészeti klinika vezetője. Boér bécsi professzor egykori tanársegéde volt, Birly, aki, minthogy saját külön felfogása volt a gyermekágyi láz kortanáról, nem vett tudomást mások véleményéről. Ő a hashajtásban látta azt a »még más valamit«, amit Breisky a láz létrejöttében, mint olyant jelöl meg, amely még ösmerctlen De daczára az erélyes hashajtásoknak, a gyermekág}^ láz ő alatta is egymásután szedi áldozatait, sőt midőn az egyetemen a boncztan mivelése Rokitanszky és Hyrtl hatása alatt kifejlődik, a kitört gyermekágyi láz okozta óriási halálozások miatt a klinikát évközben többször be kellett zárni. Még ennél is veszedelmesebb állapotok uralkodtak a fővárosi Szt.-Rókus kórház szülészeti osztályán, a melyben semmi se történt az értelemben hogy a gyermekágyi láz pusztításainak féket vessenek. De addig, mig a szülészeti osztály közvetlen kiegészítője volt a sebészetnek, amig az osztály főorvosa egyúttal törvényszéki bonczoló volt, amig sebészi betegeket a szülészeti osztályra helyezték és amig a kórházi halottakat maguk a szülészeti, sebészeti osztál}'
