Müller Clotár dr.: Hasonszenvi házi s család-orvos (Pest, 1863)

Második rész. Az egyes betegségek orvoslása - 7. §. A mell betegségei

68 Második Rész. egyedül okoztatnak amannál a szúró fájdalmak. Néha azonban a mellhártya egyedül is széke a gyuladásnak, vagy legalább a tüdő állomány igen korlátolt mértékben vesz abban részt, és csupán ezen betegségről van itt szó. A mellhártya lob a tüdő gyuladástól abban különbözik, hogy a szúró és szoritó fájdalmak sokkal heveseb­bek , és minden mozgást és lélegzést rendkívül nehezitnek; a köhö­gés gyakran egészen hiányzik, vagy legfellebb jelentéktelen és szá­raz, és épen igy hiányzik, a sajátságos rozsdaszinű vagy véres kiköpés. A biztos kórisme itt épen úgy, mint a tüdő gyuladásnál, épen csak a természettani vizsgálódás által lehetséges. Ha a mellhártya gyuladás még első korszakában van, az az még semmi lobtermény, vagy izzadmány (exsudatum) nem vált ki, akkor aconit és bryonia a lejelesebb szerek, a melyek nem ritkán a gyuladást eloszlatni képesek, a nélkül, hogy az elválasztási folyama­tig haladna a kór. Aconit elsőben alkalmazandó, ha lázas kórjelek, a nehéz légzés és az aggódás igen hevesek; bryonia akkor, ha ezen bántalmak ugyan enyhittettek, de a szúró fájdalmak még jelentéke­nyek maradtak. Ha a lázas kórjelek már eleitől fogva nem hevesek, akkor czélszerű tüstént bryoniat az aconit megelőző használata nélkül alkalmazni. Ha már a nem ritkán igen jelentékeny mennyiséget tevő lob­termény kiömléséig haladt a kór, akkor a bryonia után a legjobb szer a sulphur, vagy a hepar sulphuris. A fájdalom és láz itt rendesen el­enyésztek, de a légzés bántalmak (Athmungsbeschwerden) igen na­gyok, száraz köhögéssel, az egészséges oldaloni fekvés lehetetlensé­gével, szívdobogással, és a lábak daganatával, sőt nem ritkán úgy­nevezett ideges kórjelek is támadnak. A sulphur itt minden más sze­rek előtt javaltatik, és a lobtermény felszívódását többnyire gyorsan elősegíti, a nélkül, hogy az igen veszélyes utó betegségeket, mint összenövéseket, tüdő megkeményedést, a mellkas elgörbülését és be- süppedését sat. vonná maga után. Ha a gyuladás külső sérelmek következése, akkor kezdetben többnyire arnica a legalkalmasabb szer; épen igy ha a betegségnek széke a mell és bordaközti izmokon van , az úgynevezett ál oldal- nyillalásnál, mely részint a fájdalom gyors helyváltoztatása, részint a csekély lázas részesítés (Fieberbetheiligung), részint pedig jelesen az által ismerhető fel, hogy különösen az illető izmoknak megérintése okozza, vagy növeli a fájdalmakat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom