Müller Clotár dr.: Hasonszenvi házi s család-orvos (Pest, 1863)
Első rész - 1. §. A hasonszenvi gyógyászat alapelvei és tanai
A hasonszenvi gyógyászat alapelvei és tanai. 11 gyakorlati alkalmazásának kulcsa, a hasonlósági elv, még nem volt feltalálva. Hahnemann nem elégedett meg azzal, hogy az utat megmutatá, hanem minden fáradság, pénz és időbeli áldozatok daczára nagy éleselmüséggel, szorgalommal és kitartással maga kezdett a munkába, s részint magán, részint hozzátartozóin tőn kisérleteket, kisérleti egyleteket alapitott és vezetett, és igy, aránylag igen rövid idő alatt egy tiszta gyógyszertant teremtett, mely majdnem a legtöbb előforduló kóresetek gyógyítására elégséges volt , és lassan lassan, tanítványai és kévetői igyekvése által, a tökéletesség czélja felé mindinkább közeledett. Ily kisérleteknél, a szilárd akaraton és kitartáson kivül, nagy elővigyázat, pontosság, éles szemlélődési tehetség, szigorú lelkiismeretesség, és tiszta ész, mindenekelőtt mulhatlanul szükségesek azért, hogy az észrevett egészségi változásokat, helyesen felfogja, és világos kifejezésekkel megjelelje. Ennélfogva legjobban azon orvosok leendnek alkalmasok, kiknek még azon kivül a test szervezetei, és azok működésének tökéletes ismerete is segélyére van. Ezenkivül még minden kísérlet alá jövő gyógyszeranyagnak egészen tisztán, és vegyitetlen kell vétetnie, és az egész kisérleti idő alatt, minden idegenszerü gyógyállo- mányt hasonlóan szigorúan el kell kerülni, valamint átalában természetes étrendet (diäta) és rendes életrendet kell követni, minden túlságos lelki és testi megerőltetések, elcsigázó éjjeli virasztások, kicsapongások és kedélyváltozások elkerülésével. De miután most minden gyógyanyag sajátságos, minden mástól eltérő hatással bir, úgy min- denik, különös hatásainak sajátságára nézve gondosan megpróbálandó, ezért kell minden gyógyszernek sok, minél több személyeken megpróbáltatni,hogy minden hatása napvilágra jöjjön,és egyszersmind a különösen jelleges és szilárdul álló jelenségek, az inkább esetlegesek és egyéniek előtt kitűnjenek. Épen ezért kell a kísérletté vő egyéneknek részint a férfi részint a nőnemhez is tartozni, hogy nevezetesen a különböző nemi rendszerre vonatkozó kórjelek megismertethessenek. Végre itt még azt is tekintetbe kell venni, hogy az erős, mérges állományokat csak csekély adagban szabad be venni, mig a gyön- gédebb hatásúak, jelentékenyebb adagban, a leggyengébbek pedig igen ingerlékeny és érzékeny egyéneknél vétessenek kísérlet alá. Igen érzékeny, és a gyógyszerhatás iránt igen fogékony természeteknél czélszerü is, a gyógyszereket igen magas tágításokban, vagy dörzsölésben kisérlet alá venni. Az egészségesekeni ezen szándékos kísérleteken kivül, még állatokon is kell ilyeseket alkalmazni, hogy az itt lehetséges bonczolásoknál a belső testrészek elváltozásait szemlélet
