Müller Clotár dr.: Hasonszenvi házi s család-orvos (Pest, 1863)
Első rész - 1. §. A hasonszenvi gyógyászat alapelvei és tanai
A hasonszenvi gyógyászat alapelvei és tanai. 3 állapota, legalább nehány felvilágosodott fő előtt, a maga telyes re. ménytelenségében világos kezdett lenni, épen azon időszakba, midőn egy, Európának minden orvosaitól gaz könyelmüséggel lelkesülten elfogadott rendszer, B r o wnak gyilkos tana, ismét megbukott, esik Hah nemann Sámuel élete és működése, azon férfié, ki a bámuló emberiségnek félelmetlen szájjal, nyíltan tudtára adá a gyógyászat gyengeségeit és vétkeit, és annak minden orvosok között elsőben egy egyszerű és igaz alapelvet szerzett, mely minden tervszerű kiképzésnek alapfeltétele. Hahnemann Sámuel Kerestély Frigyes 1775-ben April 10-én Meissenben született, 1843-ik év Jul. 2-án Párisban halt meg, ő miután nehány évig gyakorló orvos volt, a gyógyászat elégtelensége és gyarlósága által oly erősen meg lön hatva, hogy a gyakorlattal teljesen felhagyott, és csak a vegytannal és tudományos munkákkal foglalkozott. Itt, nevezetesen a vegytanban, több tekintetben oly jelesen működött, hogy neve már csak ezáltal is megmentetett volna az elfeledéstől. De ő arra volt szánva, hogy a gyógyászat sötétében, egy, még fény lőbb világot gyújtson. Ezen elméleti munkálkodások közepette, nevezetesen Cullen gyógyszertanának átdolgozásánál, és ennek, a chinahéj lázellenes gyógyereje feletti zavart magyarázata által felingereltetve, fedezé fel éles belátása hirtelen azon törvényt, mely valamely állománynak az egészséges emberrei hatásában tanitja feltalálni annak gyógyerejét, hasonló kórjelekre nézve. Önnön magán tévé az első kísérletet, hogy egy lat chinahéj, ezen elismert gyógyszere a váltó láznak, az egészséges testben oly kórjeleket szül, melyek a váltóláz rohamhoz igen hasonlóak. További kísérletek hozzátartozóin, és más állományokkal, felfedezését megdönthetetlen biztosságig bebizonyították, és teremtő lelkének a biztos alapot nyujták, melyen ő, vas szilárdsággal, és fényes éleselmüséggel egy gyógyászati rendszert épite, mely minden fönnálló tekintély ellen feltámadt, és a több mint ezer éves balul vélt tapasztalatnak tételeit lerombolta. Ilyen harczot egyedül merészelni mindenek ellen csak az ügy igazságábani szikla erősségű bizalom, és a lélek rendíthetetlen szilárdsága teheté, de ezen harcznak fényes és győzelem-teljes kivitelét, szelleme őserejének és az igazság meggyőző hatalmának köszönhető, mely előtt soha sem maradhat folytonosan zárva az emberiség hallási szerve. Ezért küzdőnek eredménytelenül az ő tudós és magas állású ellenei, a csúfolódás és aljasság fegyvereivel, a szegény, védetlen ember ellen, ezért szórták hiába az egyetemek, és szak-karok bulláikat és menyköveiket, a kormányok száműző és el1*
