Moravcsik Ernő Emil dr.: A gyakorlati elmekórtan vázlata (Budapest, 1888)

I. Rész. Kórodai elmekórtan - 6. Tébolyodottság (vesania)

56

közé. Az egyetemre jutva, különféle dolgok lettek «értésére adva». Anyja hirtelen elhalt s ő megtudta, hogy megmérgezték. Kedveséről azt a hírt terjesztették, hogy meghalt, pedig csak viaszháb volt a koporsóban. 0 ezen nővel Budapesten — hova az üldözések elől menekült — találkozott, csakhogy az most szobaleánynak volt öltözve s őt megpillantva, elpirult s elfordult. Budapesten theologussá lett és csakhamar észrevette, hogy tanárai és tanulótársai figyelgetik. Már régebben «értesült» arról, hogy nemi képességétől meg akarják fosztani. Budapesten ellenségei egy ízben elaltatták s hallotta minden szavukat, csakhogy mozdulni nem tudott. Hallotta, a mint az egyik mondta «ne bántsuk szegényt». A másik azonban csinált vele valamit s érezte, a mint nemi szervei összeszorulnak. Erre megszólalt a másik: «no ennek ugyan beadtál! mennyi életet öltél most ki!»

Ezen érzékcsalódások folytán a convictusban, a hol lakott, feltűnő magaviseletét kezdvén tanúsítani, a megfigyelő osztályra küldetett.

Jelen állapot. A gyengébben fejlett és táplált 165 cm. magas férfi beteg hajzata barna. Koponyája termetéhez képest nagy, puffadt, hydrocephalicus. Koponyaméretei: hosszátmérő: 178, harántátmérő: 155, magasság: 121, körzet: 556 mm. Szemei kerekre nyíltak, irise barna, mindkét láta tágult, főleg a bal; conjunctivái belöveltek. Nyelve bevont, reszket, kezeiben szintén tremor. Térdreflex igen élénk. A teng- élcti szervekben semmi különös eltérés sem észlelhető. Az ivarszervek rendes fejlődésűek; heréiben