Moravcsik Ernő Emil dr.: A gyakorlati elmekórtan vázlata (Budapest, 1888)

II. Rész. Alkalmazott elmekórtan - 15. Az elmekórtan szerepe polgári ügyekben

178 258. §. «Az árvaszék elmebetegek részére addig is, míg gondnokság alá helyezésük bíróilag kimon­datnék s a rokonok meghallgatásával a gyámhatóság által gondnok rendeltetnék, szükség esetében ideig­lenes gondnokot rendel.» A felsoroltak szerint látjuk, hogy az elmebeli álla­pot megítélése polgári törvénykezés szempontjából történhet vagy akkor, midőn a kiskorúság meghosz- szabbításáról van szó vagy midőn nagykorú egyén helyeztetik gondnokság alá. A gyámsági és gondnok­sági törvény különbséget tesz az elmebetegek és gyenge elméjűek között s szól a siketnémákról is. A gyenge elméjűség lehet vagy veleszületett vagy szerzett. Ez utóbbihoz sorolandó ama szellemi korlá­toltság is, mely apoplexia, meningitis, encephaliticus folyamatok, typhus, koponyasértés, súlyos alkoholos intoxicatiók s egyéb mérgek behatása folytán kelet­kezik. Az 1877 : XX. t. ez. értelmében a kiskorúság meg­hosszabbítása, az atyai hatalom megszűntetése és a gondnokság alá helyezés tárgyában az 1881-ik évi 3263. sz. igazságügyi miniszteri rendelet szabja meg a bírósági eljárást. Ennek értelmében: 2. §. «A kiskorúság meghosszabbítására kizárólag azon törvényszék illetékes, melynek területén a kis­korú gyámhatóságnak székhelye van.» 3. §. «A kiskorúság meghosszabbítása iránti ké­relem előterjesztésének joga illeti: a) a kiskorúnak szüleit; b) a kiskorú gyámját; c) az illetékes gyám­hatóság rendelete folytán az árvaszéki ügyészt; d) az

Next

/
Oldalképek
Tartalom