Moravcsik Ernő Emil dr.: A gyakorlati elmekórtan vázlata (Budapest, 1888)

Bevezetés

2

lom biztonsága veszélyeztetve ne legyen általok ; 3. a törvénykezés terén számol be rólok, midőn egyrészt bizonyos polgári jogoktól kell őket megfosztani, másrészt védelmükre kel ott, hol méltatlan támadásoknak lehetnének kitéve — kimutatván azt, hogy a büntetendő cselekmény, mely elmebetegtől ered, az akaratbeli szabad elhatározási képesség kizárásával jár.

Első esetben a kórodai elmekórtannal, második és harmadikban az alkalmazott elmekórtannal van dolgunk.

Miután a szellemi és szervezeti működések még nem hozhatók mindig oly szoros viszonyba egymással, hogy minden esetben ki lehetne mutatni a boncz- élettani alapot, s a szellemi rendellenességnél nem deríthető ki mindig a megfelelő kórboncztani elváltozás : a szellemi élet terén bizonyos bölcsészeti defi- nitiókra kell szorulnunk, jóllehet Meynert kimagasló reális iskolája sok fényt derített fel e viszonyra.

Elmebetegségeknél az agyműködések minden terén találhatunk zavarokat. így a szorosan vett szellemi élet, az érzés, mozgás, edényrendszer, táplálkozás, el- és kiválasztás s bizonyos vitális functiók körében, melyeket Krafft-Ebing nyomán következőleg lehet csoportosítani.

1. A szellemi élet körében mutatkozó rendellenességek.

a) Az érzés, a kedélyállapot zavarai. A beteges kedélyhangulat lehet nyomott, fájdalmas (phrenal-