Moravcsik Ernő Emil dr.: A gyakorlati elmekórtan vázlata (Budapest, 1888)

I. Rész. Kórodai elmekórtan - 10. Aggsági butaság (dementia senilis)

99

10. 8. Aggsági butaság (dementia senilis).

A kórkép leginkább akkor fordul elő, midőn az aggság tünetei idő előtt következnek be s kifejezett vérkeringési és táplálkozási zavarok mutatkoznak. Az üterek sclerotizálnak, rigidebbek, kanyarulatosak, a bőr fakó, száraz, korpádzó. A szem fénye bágyadt, a láták renyhébben reagálnak. Az arcz ránczos, hiányosabban idegeztetik be. A nyelv, kéz reszket, a járás nehézkes. A szív elzsirosodik, vizellési nehézségek jelentkeznek. Az idegrendszer működése zavarokat mutat. Az elme gyengült. A felfogás lassúbb, az associatio lomha. A képzetfelelevenítés hiányos, Ítélő-következtető folyamat töredékes. Emlékező tehetség, főleg a közelmúlt eseményeire gyengült. Az ethikai s társadalmi érzés meglazult, a betegek gyakran követnek el feltűnő botlásokat. Sokszor kóros nemi izgatottság áll be, főleg pervers irányban. Ismeretes ilyen egyéneknek gyermekekkel való fajtalankodása, a nemi ösztönnek viszás kielégítése.

Éjjel álmatlanok a betegek, gyakori fejfájásokban, szédülésekben, sőt apoplecticus rohamokban szenvednek. Ingerlékenyek, zsémbesek, önzők, fukar- kodók, a legnagyobb mértékben bizalmatlanok. Övéiket folyton zaklatják. Időnkinti kisebb-nagyobb izgalmaik vannak, öntudatuk elhomályosul, zavartan járnak-kelnek, elbolyongnak, eltévednek, nem tájékozódnak. Gondolatmenetük kuszáit. Egyes tárgyaikat úgy eldugják, hogy maguk sem találják meg. Éjjel minden ok nélkül felkelnek, keresgélnek. Oly7*