Moravcsik Ernő Emil dr.: Elmekór- és gyógytan (Budapest, 1914)
C) Az elmebetegség általános tünetei (Symptomatologia) - 1. Az érzés, érzelem körének rendellenességei
75 zavara elég gyorsan megszűnik a társasterembe való áthelyezés után. Semal kiemeli, hogy az elmezavar okául nem lehet mindig csupán az isolálást tekinteni, a súly a szerzett vagy veleszületett dispositiora helyezendő. Az éghajlat és az évszak a magasabb homérsékbeli viszonyok, az élénkebb légköri nyomásbeli ingadozások révén gyakorol befolyást az elmebetegségek kitörésére, illetve azok lefolyására. Tavasszal és nyáron az elmebetegek izgatottságának tünetei fokozódhatnak, a heves kitörésekben nyilvánuló rohamok gyakoriabbak. Krypiakiewicz a légköri nyomás ingadozásainak az elmebetegekre gyakorolt befolyását vizsgálván, azt találta, hogy a légnyomás hirtelen csökkenése az elmebetegek közérzését lényegesen alterálja, sőt még a kóralak menetét is megzavarhatja. Ilyenkor halmozódhatnak fel pl. a paralysisesek apoplectiformis és epileptiformis rohamai. C) Az elmebetegség általános tünetei. (Sy m ptomatologia.) Szellemi életünket ugyan egységes egésznek kell felfognunk s különféle megnyilvánulási módja és alakja oly szoros kapcsolatban van egymással s annyira combináltan jelenik meg, hogy teljesen isolálni alig lehet, egyes élesebben kidomborodó működéseivel mégis nemcsak didaktikai szempontból kell külön csoportokban foglalkoznunk, de azért is, hogy a pathologiás elváltozások számos, nem mindig egyformán alakuló elemeit behatóbb megfigyelésünk és méltatásunk tárgyává teltessük. A szellemi és a szervezeti működések között levő benső viszony ez idő szerint még nem ismeretes annyira, hogy az egyes psychés tünetek számára a megfelelő anatómiai és élettani alapot mindig képesek lennénk meghatározni s így az ép és kóros anatómiai, élettani, kísérletes kórtani és psychologiai kutatások eredményéhez képest legvalószínűbbnek látszó felvételekkel, theoriákkal vagyunk kénytelenek a tudásunk mezején levő hézagokat kitölteni. 1. Az érzés, érzelem KöréneK rendellenességei. Az idegrendszer a szervezetben lefolyó különféle működésbeli változásból, átalakulásból (izomösszehuzódásos, innervatiós, anyagcserebeli, vérkeringési, chemiai stb. folyamatokból) és a külvilágból eredő számos ingernek csak egy részét fogja fel és nem mindegyikről vesz érzet alakjában tudomást. Az érzés keletkezéséhez szükséges, hogy a beható inger bizonyos fokú, minőségű és időtartamú, a környéki és középponti felfogó készülék kellőleg ingerelhető és az idegpályák vezetőképessége
