Moravcsik Ernő Emil dr.: Elmekór- és gyógytan (Budapest, 1914)
B) Az elmebetegség okai (Aetiologia) - II. Szellemi okok
57 Ezen heves kedélyi rázkódás egy ideig zsibbasztólag, bénítólag hat az egész idegrendszerre, a psychés egyensúly megingása mellett az értelmi gátlás, a helyes kritika gyakorlására való képesség csökkenvén, a különféle kellően nem rendezett ingerek az öntudatot meghamisítják, miért is könnyen keletkeznek abnormis associates műveletek, téves észrevételek, kényszergondolatok. Ily módon a váratlan szerencsétlenségnél (pl. kocsi összeütközés-, leesésnél), ha jelentékenyebb testi sérülés nem történt is, az egyén a szervezetet ért behatás által keltett inger fokát s extensitasát nem képes objectiven mérlegelni, az ijedtség által támasztott élénk képzeleti folyamatok révén a szervezeti állapotra vonatkozó tudat meghamisul s a sérülésekkel járható súlyosabb következmények emlékképe vetíttetvén az öntudatba, az egyénben az ütődést szenvedett testrész bénulásának kényszerképzete keletkezik, amely a motoros körre gyakorolt ingerátrakódás által a functiós mozgásképtelenséget eredményezi. Ily módon keletkeznek psychés okból a hysteriások bénulásai is. Máskor az általános testi gyengeség, vagy valamely súlyos idegbaj keletkezésének kényszergondolata a hypochondriás téves eszmék egész sorát indíthatja meg. Egyes esetekben a neuropathiásan terhelt vagy egyéb módon disponált egyénekben a heves kedélyi rázkódás mulékony zavarodottságot vagy mániás kitöréseket, tartós szorongó állapotokat válthat ki. Egy általam észlelt hysteriás egyén az apja koporsójának beszentelése alkalmával hirtelen mániás izgalmakkal színezett, élénk illusiók és hallucinatiók által kisért zavartságban tört ki s a temetőben kacagva ütött öklével atyja koporsójára. Egy fél napon át tartott az izgatottság s csillapító adására másnap öntudata teljesen feltisztult s a vele történtekre csak homályosan emlékezett. Néha a neurastheniás állapot kifejlődését vagy súlyosbodását segíti elő. A tartós kedélyi lehangoltság, melynek forrását a mostoha anyagi körülményekből kifolyó gond, családi szerencsétlenségből eredő bánat, szerelmi csalódás, ki nem elégített ambitio, meghiúsult remények s általában a társadalmi élet, a létért való küzdelem számos phasisa alkotja, közvetve az általános táplálkozási viszonyok alászállása, az álmatlanság, a vérszegénység révén kimerüléses izgatottságot, élénk functiós zavarokat, psychés és motoros lehangoltságot, gátoltságot, melancholiás állapotot, hysteriás és neurastheniás tüneteket okozhat. Némely esetben a megfelelő egyéni hajlam talaján a psychés befolyás mint infectio érvényesül. Ennek legfontosabb eleme a suggestio, amelyet maga az illető egyén is megindíthat (autosuggestio), vagy más egyén, esetleg az egész környezet (hetero-, correlatives suggestio). Bár legfogékonyabb iránta a hysteriás és a gyermek, különféle alakjával a szellemi fejlődésnek jóformán minden phasisában találkozhatunk. Ismeretes, hogy nemcsak psychés sajátságok, de motoros tünetek is átruházhatók egyik egyénről a másikra.
