Moravcsik Ernő Emil dr.: Elmekór- és gyógytan (Budapest, 1914)
B) Az elmebetegség okai (Aetiologia) - I. Testi okok - 7. A szervezeti élet egyes physiologiás folyamataival járó elváltozások
46 7. A szervezeti élet egyes physiologiás folyamataival járó elváltozások. Egyes physiologiás folyamatok, mint milyen a serdülés, a havi tisztulás megjelenése és végleges elmaradása, a terhesség, szülés, gyermekágy, szoptatás, a szervezet bizonyos átalakulásával, rázkódtatásával járnak, amely kifejezést nyer egyes functiós zavarokban, az idegrendszer és a psychés kör kisebb-nagyobbfoku alteráltságában. A serdülés (pubertas) beálltával a szervi élet egy fontos fejlődésbeli stádiumot ér el, amelyben egyrészt bizonyos organikus evolutionalis folyamatok, mint a 7-ik életévtől szünetelő s ez időben újra folytatódó koponyabeli növekvés, az ivarszerveknek, az emlőknek a functioképes- séghez való átalakulása, másrészt a nemi élet ébredése s az egyéniségnek a faj fenntartása érdekében való érvényesülésének mindinkább jobban előtérbe jövő sejtelme, majd tudata, ezzel kapcsolatosan az ellenkező nembeliekhez való önkéntelen vonzódás — mindmegannyi újabb és újabb ingerforrás, amelyek az eddigi érzések sorában helyet követelnek, a képzeletkörben az assocatiós miveletek egész raját indítják meg, szokat- lanságuk és nagyobb intensitasuk miatt az ideg- és kedélyi élet egyensúlyát megzavarják, az egész szervezetet bizonyos forrongásba hozzák s eme forrongás tart mindaddig, mig az átalakulással járó újabb viszonyok állandósulnak, megfelelő associates pályák csiszolódnak ki s emlékképek rendszeresülnek. Minél gyengébb resistentiáju a szervezet, az idegrendszer (például neuropathiás, öröklés által terhelt vagy egyébként praedisponált egyéneknél), annál viharosabb lesz az átalakulással járó reactio s annál inkább várható a psychés egyensúly felbomlása. Már maga ezen állapot az idegrendszer ellenállóképességét csökkenti s az egyént különféle káros tényezőkkel szemben sérülékenyebbé teszi, ideg- és elmebaj kitörésére praedisponálja, mig máskor egyenes alkalmi okul szolgál ezek keletkezésére. Nőkön a meglevő hajlam alapján éppen a serdülés időszakában szokott leggyakrabban kibontakozni a hysteria, epilepsia, avagy a meglevő idegbaj ilyenkor nyilvánul súlyosabb tünetekben. Ismeretes továbbá, hogy a hysteriás és epilepsiás egyének a későbbi menstruatiók alatt is, amelyek mindig többé-kevésbbé kifejezett ingerlékenységgel, izgatottsággal járnak, leginkább ekkor kapják meg a rohamokat. Ilyen betegeknél különben a jellemző tünetek közé tartoznak a havi tisztulás rendetlensége, hevesebb idegesség állapota, ovarialis fájdalmak, nagyfokú ingerlékenység, szédülés, fejfájás, álmatlanság, szorongó érzések, gyakori felijedezés. A maniás-depressiós tünetek is néha a havi tisztulás idejében ismétlődnek. A havi tisztulás magatartása bizonyos pathognomoniás és prognosisos értékű is lehet az egyes elmekórformáknál, így a hevenyebb, főleg depressiós tünetekkel járó psychosisok alatt szünetelni szokott s újabb megjelenése vagy a gyógyulásba, vagy a teljes elbutulásba való átmeneteit jelezheti.
