Moravcsik Ernő Emil dr.: Elmekór- és gyógytan (Budapest, 1914)
G) Elmekórformák - 13. Morphiumos elmezavar. Morphinismus
Milyen azon adag, amelyet minden káros következmény nélkül hosszabb időn át elviselhet a szervezet, nehéz általánosságban meghatározni, mert nagy befolyással vannak rá az individuális viszonyok. A tapasztalat azt bizonyítja, hogy a napi fél cgr-nyi mennyiség fokozatosan emelhető ugyan, azonban már 3 cgr-nyi adag halált is idézett elő. Erlenmeyer egyik hysteriás betege éjjenkint keletkezett izgatottsága miatt éveken át egész 0-5 gr nyi adagig fokozott mennyiséget kapott, mig egy másik ischiásával kapcsolatos fájdalmai miatt 0.50 - 0'75 gr-ot pro dosi s egyik sem lett morphinistává. Azt gyakran tapasztaljuk, hogy a nagyobbfoku mozgási és szellemi nyugtalansággal járó mániás állapotokban 4-6 cgr-nyi morphinadag is hatástalan. Az életben találkozunk egyénekkel, akik évek óta fogyasztanak kisebb-nagyobb mennyiségű morphint s egyéniségük, jellemük ennek hatása alatt alig megy át valami észrevehető átalakuláson. Magam is észleltem gyakorló orvost, aki közel 20 éven át, haláláig használta a morphint s ez hivatása teljesítésében nem akadályozta. Akár a keletkezett kellemetlen tünetek (főleg fájdalmak) megszüntetésére célzó, akár a kellemes érzés előidézésére való törekvésből használják huzamosabb időn át a morphint, az említett módon disponált egyénekben kifejlődik a szer iránt való megszokás és mohó csillapíthatatlan vágy. Ennek hatása alatt adagot adagra halmoznak s kifejlődik az idült mérgezés, amely szervezeti és szellemi élet körében jelentékeny változásokat idézhet elő. A betegek arcbőre mintegy megfinomodni látszik, áttetszővé, halványsárgává válik, szemük beesett, kék gyűrűvel övezett, tekintetük bágyadt, téveteg, ajkuk halvány, pupillájuk szűkült, homályosan vagy kettőset látnak, látóterük gyakran szűkült s néha scotomájuk van. Ajkukban, nyelvükben, kezük ujjaiban finom reszketés, beszédük vontatott, hangjuk szintelen, sokszor fátyolozott, rekedt. Fogaik megromlanak, könnyen kitöredeznek, szájuk a csökkent nyálkaelválasztás következtében kiszárad, szájizük pépes, sokat szomjaznak, nyelvükkel csámcsognák. Elveszítik étvágyukat, a gyomorsav csökkenése mellett emésztésük renyhe, a belek mozgása lomha, minek következtében kiürülésük renyhe, de időnkint hasmenés is meglepheti. Ennek következtében lesoványodnak, elgyengülnek, izomzatúk petyhüdté válik, lomhán, görnyedten járnak, fejüket lehorgaszt- ják. A hólyag izmai könnyen elernyednek s incontinentia urinae fejlődhet ki De előfordul az ischuria is, erős vizelési ingerrel, csekély vizeletelválasztással. A nemi inger a betegség első szakában fokozott lehet ugyan, de aztán alászáll s teljesen meg is szűnhet. Erlenmeyer szerint először a libido sexualis, aztán az erectioképesség és végül a spermaképződés csökken. Ezen tünetek azonban a fejlődő tabes keretébe tartozhatnak, amelynél jelentkező heves fájdalmak ellen sokszor kénytelen az orvos és beteg a morphin segítségéhez folyamodni. Nőknél gyakran fordulnak elő menstruatiós zavarok s a havibaj teljes kimaradása is, ami különben — mint ismeretes — egyes elmebajoknál is gyakori jelenség. Habár a tapasztalat szerint a morphinista szülők gyermekei bizonyos dispositiót örökölhetnek a morphin élvezete iránt s gyakran satnya, gyengült idegrendszerüek, Erlenmeyer észlelt esetet, ahol mindkét házastárs
