Moravcsik Ernő Emil dr.: Elmekór- és gyógytan (Budapest, 1914)
G) Elmekórformák - 12. Alkoholos elmezavar. Psychosis alkoholica
368 önkényes, irreális módon történik. Egy-egy benyomás, látott tünemény, elejtett szó már megindíthatja ezen pathologiás mesélés folyamatát. Időnkint zavart deliriumok, mániás izgatottság, kóros badar’cselekvési nyugtalanság, hypochondriás, nagysági, sőt üldöztetéses téves eszmetöredékek, hysteriás vonás, stuporos állapotok tarkázzák és változatossá tehetik a kórképet. A prognosis az esetek nagyobb számában rossz. A huzamosabb időn át fogyasztott szeszes italok befolyása alatt epilepsiás rohamok is keletkezhetnek, amelyek eleinte a cortexes epilepsia typusa szerint szoktak lefolyni. Kraepelin az alkoholos epilepsia sajátságául kiemeli, hogy a szeszes italoktól való teljes abstinentia után a rohamok megszűnnek és hogy absence-ok, ájulásos és ködös állapotok ilyen esetben nem szoktak előfordulni. Heilig azonban ilyeneket is észlelt több alkalommal. Néha a szeszes italok élvezete iránt való vágy és az azok által előidézett psychés zavarok periódusosán szoktak jelentkezni. Ilyenkor szokás dipsomaniáról szólni, amelyet egyesek (Gaupp) az epilepsia egyik megnyilvánulási formájának tartanak. Rendesen öröklés által terhelt, degenerált egyénekben fejlődik ki s néha már a fiatal korban. A beteget álmatlanság, fejfájás, étvágytalanság, munkaképtelenség, ingerlékenység, szorongó érzés, szívdobogás, majd a szeszes italok iránt való ellenállhatatlan vágy lepi meg. Eleinte küzd ellene, de aztán neki adja magát a tivornyázásnak, az alkoholnak minden faját mértéktelenül iszsza, éjjelez, céltalanul költekezik, egyik korcsmából a másikba megy, társadalmi állásának meg nem felelő helyeken és társaságokban fordul meg, scandalumokat provokál, mindenéből kifosztva tér lakására, ahol rendetlenkedik, erőszakoskodik. A további excessusokra szükséges pénzt sokszor fenyegetésekkel, tettle- gességekkel csikarja ki vagy tiltott módon szerzi meg. Semmi akadály, sem szép szó, sem feddés, erélyesebb eljárás nem tudja visszatartani. Egyik betegem, midőn szülei rázárták az ajtót, az ablakon ugrott ki. A sokszoros alkoholos kicsapongást ijesztő hallucinatiók, szorongó érzések, reszketés, pupillazavarok, étvágytalanság, émelygés, hányás, szédülés és az emlékezés hiányossága követik. A roham 2—3, néha 14 napig is eltart s rendesen hosszantartó, mély álom fejezi be, amelyből a beteg undorérzéssel, szemrehányásokkal, nyomott hangulattal ébred s nehány napi depressio és teljes alkoholmentes szak után régi munkakedve és ereje visszatér. Rövidebb-hosszabb ideig teljesen kifogástalanul viselheti magát, mig aztán ismét majdnem photographiás hasonlósággal megismétlődik a roham. Prognosisa rendesen kedvezőtlen szokott lenni. Az alkoholismus talaján néha a szellemi és mozgási nyugtalansággal járó mániára vagy a gátoltság kíséretében nyilvánuló önvádlás és kicsiny- ségi deliriumok által jellemzett melancholiás lehangoltságra s végre a stuporra emlékeztető tünetek is előállhatnak. A chronikus alkoholismus kapcsán kifejlődhet az alkoholospseudo=
